Levéltári Szemle, 11. (1961)
Levéltári Szemle, 11. (1961) 1. szám - Szedő Antal: A magyar levéltárügy fejlődése 1945-től 1960-ig / 3–53. o.
Ebből a szemszögből nézve ennek a korszaknak a levéltári törvénye, az 1947. évi XXI. te. bátortalan volt. Az 1945 előtt készült tervezet előremutató elgondolásai miatt, és elsősorban a katholikus egyház ellenállása folytán nem tudott törvényerőre emelkedni, noha a maga idejében bátor kezdeményezés volt. A magyar történelemben kétségtelenül el ső levéltári törvény szemmel láthatóan a nyugateurópai levéltári törvények ismeretében készült. Hatályának ideje alatt (1947. július - 1950. július) nem tudta az iratok sorsát hatékonyan befolyásolni. Megpróbál a Levéltárak Országos Felügyelője utján a megyei és városi levéltárak felett, az országos felügyelők utján pedig a közérdekű magánlevéltárak felett bizonyos ellenőrzést gyakorolni. A gazdasági iratanyagról nem szól a törvény kifejezetten, nyilván ezeket a magánlevéltárak, adott esetben a közérdekűnek nyilvánitott magánlevéltárak közé érti. Az egyházi levéltárak anyaga felett az egyházi hatóságok rendelkeznek a törvény szavai szerint, csak a hiteleshelyi levéltárak felett, gyakorol ellenőrzést egy, a hércegprimás által kijelölt és a közoktatásügyi miniszter által kinevezett felügyelő. Természetesen hiányzik az egységes állami fond fogalma. Sőt különböző iratkatégoriák hierarchiája van meg állapit va: a ranglétra felső fokán állnak a köziratok, vagyis általában az állami hivatalok által képzett iratok, utána következnek a hiteleshelyék iratai, majd az önkormányzatok (várme ;gyék, városok, községek) iratai, végül a vallásfelekezeteknél és a magánlevéltárakban őrzött iratok. Ezeket az iratokat a meglévő levéltárakba irányitja a törvény, de a levéltárak passziv szerepre vannak Ítélve: a beszállitás i~ dőpontjára nézve ugyanis az iratképző szervek döntenek. Az országos főfelügyelő az Országos Levéltárban fejti ki működését, de ellenőrző hatásköre magára az Országos Levéltárra nem terjed ki. Homályos az a szerep, melyet a törvény a felállitandó kerületi levéltáraknak szánt volna. Ezeket a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium - a szükséghez képest állitotta volna fel. Feladatuk lett volna a területükön (a "kerület" területén) működő közhatóságok, közhivatalok iratainak begyűjtése, ideértve a vármegyei és városi lavéltárak anyagát is, A kerületi levéltárak az Országos Levéltár fiókintézményei lettek volna. A törvény hatálya alól ki volt véve a Honvéd Levéltár iratanyaga és a múzeumi iratanyag.
