Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 1. szám - Szedő Antal: A magyar levéltárügy fejlődése 1945-től 1960-ig / 3–53. o.

- 10 lenségét s a lenini dekrétum szellemében igyekezett megteremteni

r

áz egységes magyar levéltárüg§ret

u

Aszervezet vonatkozásában megvalósította a levéltárak centralizációját. A centralizáció persze elsősorban nem az anyag központosításának a kérdése és nem is csak szervezeti kérdés. Elsősorban a tudományos tervezés szükségességének a kérdése. Lényegében azon az alapvető tételen alapszik, hogy a levéltári munkát tervezni lehet és kell is. A tervezés kérdése a levéltári munkában és általában a tudományos munkában teljesen ujat jelentett és bizonyos ideig érthetetlenséggel találkozott. A tudományos és igy a levéltári dolgozókat végső soron saját tapasztalataik győzték meg a tudományos munka tervezésének alapvető fontosságáról, 1950-1060.( Ezen belül főleg 1957-60. ) Törvény, szervezet. A fent emiitett és ma is érvényben lévő levéltári törvény nagy lépés volt előre és határvonalat jelentett a magyar levéltárügy fejlődésében. Ma már azonban nem felel meg a gazdasági, politikai, és társadalmi téren elért fejlődésnek. Fö hibája, hogy nem indul ki az egységes állami fond szemléletéből. A levéltárakat irányitó központi hatóság a törvény szerint a Levéltárak Országos Központja, egy hatóság, mely a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium alá tartozik, kiadásaira a minisztérium költségvetésében talál fedezetet, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos irányitása alatt áll, vezetőjét a Minisztertanács nevezi ki. Hatásköre alá tartozik az. Országos Levéltár, mint egyike a közlevéltáraknak, de továbbra sincs alárendelve a Honvéd Levéltár, mely a Honvédelmi Minisztérium irányítása alatt marad. Felügyelete alá tartoznának a nem létező, de megvalósítandó kerületi levéltárak (ezek is közlevéltárak), melyek magukba olvasztanák a megyei és városi levéltárakat, begyüjtenék a levéltári kerület területén lévő valamennyi szerv, család értékes iratanyagát. A törvényerejű rendelet kimondja a megyei, városi levéltárak megszűnését akkor, amikor a kerületi levéltárak létesítésére a kellő .anyagi fedezet nem állt rendelkezésre és amikor ilyen levéltárak létesitését a levéltári helyzet nem igényelte és az ezek számára elgondolt feladatkört - mint azt a gyakorlat megmutatta egyszerűbb eszközökkel is meg lehetett valósitani. Az eddig felsorolt un.