Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 1. szám - Szedő Antal: A magyar levéltárügy fejlődése 1945-től 1960-ig / 3–53. o.

közlevéltárakon kivül a törvény foglalkozik a magánlevéltárakkal is. Ezek közül egyeseket a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter nemzeti érdeküeknek jelölhet ki, ezekről a központ nyilvántartást köteles vezetni, hogy sorsukat figyelemmel kisérhesse. Nem beszél a törvényerejű rendelet az egyházi levéltárakról, csak a hiteleshelyi levéltárakat utalja be a meg nem valósitott kerületi állami levéltárakba. A levéltárak után a törvény sorraveszi az irattárakat, mint azokat a helyeket, ahonnan a levéltárak anyagukat nyerik. A közhatóságok, közhivatalok, közületi vállalatok irattárai kötelesek a törvényerejű rendelet szerint felszabadulás előtti anyagukat 5 éven belül selejtezés után a területileg illetékes levéltárnak átadni. A közérdekűnek nyilvánított más levéltárakban iratokat megsemmisíteni csak levéltári hozzájárulással lehet, irataikat elidegenít eni nem szabad. Általában iratokat külföldre szállítani csak a Központ engedélyével szabad. Magánlevéltárak tulajdonosváltozását be kell jelenteni a Központnak. A kerületi levéltárak szervezése a magas költségek folytán nem valósulhatott meg. Ellenben a Levéltárak Országos Központja körülbelül a tanácsrendszer bevezetésével egyidoben külön saját státusba vette át a megyei és városi levéltárak alkalmazottait, majd pedig egy, a Közoktatásügyi Minisztérium által kiadott utasítás (864-0. III /19. K. M. ) 1952. végén a kerületi levéltárak helyébe 21 állami levéltárat állított, kettőt Budapesten, 19-et vidéken. Ezek többnyire a régi vármegyei levéltárak, melyek beszállították a részükre megállapított gyűjtőterületen a városi, községi, vállalati és családi levéltárak, illetve irattárak túlnyomóan nagy részét. Csak két állami levéltár alakult ki régi városi levéltárból, a Fővárosi Levéltár és a Szegedi Állami Levéltár. így kiegészítve az eredeti törvényerejű rendeletet egy olyan életerős levéltári szervezet jött létre a szocialista Magyarországon, amilyennel a polgári Magyarország nem rendelkezett. A 21 területi és egy központi állami levéltárhoz 1953. január 1-én egy uj levéltár járult, a Központi Gazdasági Levéltár, 1960. január 1-től pedig a Kazinczy Ferenc Állami Levéltár Sátoraljaújhelyen. Sajnos, a levéltárak államosítása azzal a következménnyel is járt, hogy a területi tanácsok nem érezvén magukénak a