Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 1. szám - Szedő Antal: A magyar levéltárügy fejlődése 1945-től 1960-ig / 3–53. o.

A törvény XIII, fejezetében 34 tagú Országos Levéltárügyi Tanács megalakulását irja elő.. A Tanács a minisztérium mellett, mint véleményt nyilvánitó, tanácsadó szerv működött volna. A levéltáros.^képzés területén a törvény szentesiti az addigi gyakorlatot, mely a tudományos levéltárosok számára az egyetem elvégzése után az Országos Levéltárban egyévi gyakorlatot és fogalmazói vizsga letételét irta elö. Mindebből csak az valósult meg, hogy a levéltárak országos felügyelője kinevezést nyert és a főfelügyelő némi ellenőrzést és védelmet tudott gyakorolni a megyei és városi levéltárak felett. Megállapíthatjuk azonban, hogy a törvény lépés volt elóre. Nem viszi végbe a tulajdonjog forradalmi megváltozását a levéltárügy terén, ezt az osztályharc 1947-es állapota nem is tehette. Legfőbb hibája, hogy egy sehol máshol a világon nem található elgondolás szerint az anyagot és nem az irányítást akarta koncentrálni (hiszen az Országos Levéltár főigazgatója és az országos levéltári felügyelő két teljesjogu vezető és az Országos Levéltárhoz tartoztak volna a kerületi levéltárak is). Ezt a korszakot egyébként a magyar történelem legnagyobb iratpusztitása jellemzi. Háborús kár aránylag kevés érte a levéltárakat és irattárakat. Az Országos Levéltárban egy raktár anyaga lett tűzvész áldozata (a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium 1867-1915 közötti anyagának nagyobb része, kisebb családi levéltárak), elpusztult Veszprém vármegye és Kecskemét város levéltára értékeinek nagy része. Annál nagyobb veszteség érte a kint lévő anyagot, az irattárakat; részben háborús rombolás, részben a háború utáni első évek gazdátlansága folytán. így pusztult el teljesen az Iparügyi Minisztérium irattára tűzvész utján, szenvedett erős károkat a Belügy-, Külügy- és Pénzügyminisztérium irattára, az alföldi városok irattára, magánlevéltárak, (ezek közül teljesen elpusztult az alcsuti Habsburg és a pápai Eszterházy levéltár). A pusztulás oka a levéltárügy szervezetlensége, a levéltárak és irattermelő szervek közötti kapcsolat hiánya. Nem volt központ és nem volt központi nyilvántartás, ahol adatok álltak volna rendelkezésre, hogy hol van nemzeti érdekű irattár. Központ hiányában az Országos Levéltár intézett körkérdést még 1945-ben a vidéki levéltárak fenntartóihoz leváltáraik,állapotát illetően.