Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - FIGYELŐ - Családi levéltárak rendezésének problémái Csehszlovákiában / 167–178. o.

Hejtman V 1 r —> Főpénztár * —T vl A1 IV* Imezőgazd. 1 jövedelmek erdészeti Jövedelniek bányászati Jövedelmek . ^-^-^LT^ AA&, A/\ r\ raktár *• j gabonatár | "^ várn. | |vad[ | fa j i raktár szén j Ilyenkor természetesen már egy konferencia nem volt elegendő a nagybirtok vezetéséhez, hanem annyi konferenciával és annyiféle approbatioval találkozunk, ahány önálló termelési ág volt. Végül a szerző azzal az esettel íoglalkozik, amikor egy tulajdonos kezében több önálló számadást vezető nagybirtok egyesül és a tulajdonos irodája mellett létrejön a központi pénztár, amely egyesíti valamennyi nagybirtok számadását és ellenőrzi azokat. Ilyen esetben önálló egységet alkot a központi pénztár a proveniencia szempontjából és nem sorolható egyetlen alárendelt nagybirtok fondjához sem. Más az, ha a nagybirtok központi pénztárának szerepét az egyik •* rendszerint a legnagyobb •* nagybirtok IáUa el. Ez az anyag már nem választható el az illető nagybirtok anyagától. 2. Rendezés A rendezés munkáját csak akkor szabad megkezdeni, ha a számadási szervezet alakulásáról a levéltáros már tiszta képet alkotott magának. Az ismertetett szervezettől szinte valamennyi nagybirtok eltér gazdasági jellegének megfelelően, s ezért a íenti fejtegetés csupán példának tekintendő és ugy kell alkalmazni mint a szervezet megismerésének módszerét. A nagybirtok szorosabb értelemben veit levéltárát és a központi igazgatás levéltárát a szerző szerint proveniencia szempontjából két önálló egységként kell kezelni, A nagybirtok levéltáránál a provenieneia-elv alkalmazásának alapja nem lehet a nagybirtokos, amint azt Szlovákiára vonatkozólag ÍVSedlák Javasolta, mert ez egy és ugyanazon nagybirtok anyagát szétdarabolná. A központi birtokigazgatás anyaga a nagybirtokoknak tulajdonosok szerinti vetületéi mutatja majd. s a kétféle anyag között az átmenetet azok a nagybirtok-levéltárak fogják alkotni, ahol a nagybirtok egyben a központi birtokvezetés anyagát is tartalmazza. Amint már ez is mutatja, a proveniencia tanának alkalmazása a nagybirtok levéltárának esetében nem egyszerű, valószínűleg sokszor csak •a konkrét anyag kapcsán oldható meg. A szerző itt Jegyzetben hivja fel a figyelmet arra, hogy nem tartható központi birtokigazgatási anyagnak mindaz, amit a központi szerv helyiségében őriztek, s ennek az anyagnak szétválasztásánál különös gonddal kell eljárni. A számadási anyagot a régi levéltáros, aki nem volt tekintettel a számadási szervezetre, legtöbbször ugy rendezte, hogy a könyvalaku számadásokat a könyvek közé, a számadásokkal összefüggő iratokat pedig tárgyi csoportok szerint az iratok közé osztotta be. A kutatás szempontja* és a számadások egymásközti összefüggése az ellen szól, hogy ezt az anyagot ebben a rendezésben megtartsuk. Nem kielégítő a szerző szerint a csehszlovák mezőgazdasági-erdészeti levéltárakban általános gyakorlat sem, amely a számadásokat automatikusan rendezi. A szerző véleménye szerint a legcélravezetőbb ut az, ha (egyszerű esetben) az egy számadási időszakhoz tartozó számadásokat a következőképpen tagoljuk; 1. pénzszámadás a hozzátartozó havi elszámolások, approbatiok, 2. a raktár anyagszára adása a havi elszámolásokkal, approbatiokkal sth.. Ha^ju^z.ámajdá^^k_és^ir_atQk.-elheJyezése a könyv és irat. különböző mérete miatt technikailag nehézséget okoz, akkor a könyveket és iratokat két sorozatra lehet bontani, de amennyire csak 474