Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - FIGYELŐ - Komoróczy György–Lengyel Alfréd: Legújabbkorin iratok rendszerezésének problémái Lengyelországban és a Német Demokratikus Köztársaságban / 162–167. o.

Az állani és önkormányzati igazgatás legujabbkori iratainak rendezési problémája cimen az Archeion 4957-ben megjelent 27. kötetében (3-131.) Adam Kaninsky. a Krakkói Állami Levéltár vajdasági részié gének, vezetője, a lengyel levéltártudomány ismertnevü szakembere figyelemre méltó tanulmányt irt. K

aminsky legujabbkori iratok alatt az uj Lengyelország megszületésétől, tehát 4948-tól kezdödőleg létrejött iratanyagot érti. Tanulmánya két kérdésre keres választ; az egyik, vajon az 4945-4950 között keletkezett-iratok önálló íondoknak tekintendők-* és elválasztandók a korábbi lengyel önkormányzati és államigazgatási iratok íondjától > a másik az, vajon az 4950 után kelétkezett tanácsrendszer iratanyagában a tanács és a tanácsi osztályok önálló fond• képzők-e vagy. egymáshoz tartozó íondoknak tekintendők. Mindkét kérdés olyan, amely számunkra is Jelentőséggel bír. « Felfogása szerint az önkormányzati igazgatás területén keletkezett 4944/45-4950. évi iratok elválaszthatatlan fond ok a megyei igazgatástól kezdve a Járási igazgatásig s ezeket az 4950. évi tanácstörvény zárta le. A községeknél különböző íondzáró határidőket vesz alapul aszerint, hogy a község életében milyen jelentősebb dátumok merülnek fel, amelyek megváltoztatták az igazgatás szervesetét, az önkormányzati élet feltételeit. Külön elbírálás alatt állónak minősiti az orosz, porosz és osztrák államhatalom alatt állott területeket. Elvileg tanulságos a különböző rendezési elképzelések ismertetése mellett az az állásfoglalás, amely hangsúlyozza, hogy a fond kialakításánál nem lehet minden esetben a hivatalszervezeti mechanizmust alapul venni, mert sokszor a tárgyi tagolás a hivatal továbbélése mellett olyan strukturális összefüggéseket alakit ki, amelyekre figyelni kell. (ilyen esetek a; ódnak nálunk is a törvényhatósági igazgatásban, pl. a * polgármesteri elnöki iratok» megítélésénél, amelyek 4929, XXX. érvénybelépéséig elnöki Jellegű és kifejezetten polgármesteri hatáskörben elintézett ügyeket képviselnek, 4930 után pedig már a bizalmas ügykezelés okmányaivá válnak.) , Szerző nem hive egyetlen kizárólagos rendezési elvnek sem, hanem vallja, hogy tárgyi rendezés szerint kell csoportosítani az iratokat ott. ahol egyfelől a tárgyi tagolás már az ügyintézés keretén belül is kialakult* másfelől, ahol a segédletekkel való ellátottság hiányai ezt megkivánják. De ott, ahol a segédletekkel való felszerelés numerikus irattári rendszer mellett tesz tökéletesebb irathasználatot ott megmaradhat a rendező a numerikus kezelés további fenntartása mellett Talán lényeges az a javaslat is, hogy kisebb községek esetében nem ragaszkodhat egyetlen rendező sem a községi szervezet változásait rögzítő időhatárokhoz, mint íondzáró mozzanathoz, hanem egységesen lehet kezelni a községi anyagot, mint tx* község tondját. A tanulmányban tárgyalt problémák sokrétűek s ha nem is képviselnek végleges megoldást, maga a tény, hogy a vita tudományos fórumok előtt ebben a kérdésben megindult, mutatja, mily nagy jelentőségre emelkedett Lengyelországban a legujabbkori iratok rendezésének ügye. S talán nem túlzunk, ha ugyanezt hazai vonatkozásban is megállapítjuk. Lassankint befejezést nyer az 4950. évi tanácsrendszert megelőző időből szárraasó iratok begyűjtése és egy-lcét évi kiesés Tog bekövetkezni a 45/4958. Korín, sz. rendelet alapján megállapított időhatár és a régi rendelkezés Időhatára között Ez a rendezésre, valamint a külső ellenőrzéseknél a rondbentartásra nagyobb figyelem ráfordítását teszi majd lehetővé. A mi számunkra nem közömbös, hogy pl. a községi irattárak kérdésében milyen álláspontot íoglaljunk el s miket tekintsünk az egységes és oszthatatlan londba tartozó iratanyagnak. Tisztázandó volna az is, hogy a megyei vagy mj. városi tanács működésén belül keletkezett iratok esetében miket tekintsünk londképzőnek. Egyénileg magam azon a nézeten vagyok, hogy a tanács, az állandó bizottságok, a vb-fc anyaga egységes és oszthatatlan fondót alkot, viszont az osztályok, mint a vb. végrehajtó szervei, együttesen alkotnak önálló fondot, mert strukturálisan a vb. alá tartozó államigazgatási szervek még akkor is, ha 4956 előtt osztályiktatás Tolyt. De a kérdés sokkal komolyabb, semmint hogy egy mondattal elintézhető volna. v

ita alá kellene bocsátani. + + + Koraoróczy György 463