Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Degré Alajos: Igazolóbizottságok iratai a Zalaegerszegi Állami Levéltárban: iratok, 1945–1948: 8,50 iratfm. / 33–41. o.
tagadta, de az igazoló bizottság megállapította két egybehangzó lajstrom alapján, melyekét a rendőrség és a községi élőijáróság ál'iíoii ősszé, forrásait még nem nevezve. A népbiróság ezt nem találta elég bizonyítéknak, tanukónt kihallgatta a helybéli Nemzeti Bizottság két tagját azok határozottan azt vallották, hogy S. J. nem volt nyilas párttag, raire a népbiróság igazoltnak nyilv áűitotta. Talán as is hozzájárult az enyhébb gyakorlat kialakításához, hogy igen sok volt az alaptalan bejelentés, amivel alább még foglalkozunk, -1947. február 4-én és 40-én a Nagykanizsai külön Igazölóbizottság, 2 volt nyilas fegyveres párts'zolgalatost. 0, M, J-t és D.D. J4 (egyik iparos., a másik kereskedő) fedd és re. illetve ipartestületijogai gyakorlásától 3 évre eltiltásra itélt pedig mindkettőt a népbiróság Is elítélte, büntetésüket ki is töltötték. Igaz,-enyhítő körülményként mérlegeitek, hogy mindketten igen rövid ideig, csak pár napig voltak pártszolgálatosok„ és tényként állapították meg. csak azért vállalták ezt a szolgálatot, hogy katonának ni kelljen bevonulniok. Nem volt egységes az állásfoglalás az igazoló bizottságoknál a tekintetben sem. hogy a nem kifejezetten fasiszta Jellegű, dé a nép érdekeivel ellentétes magatartást hogyan értékeljék. A Nagykanizsai L sz, Igazoló Bizottság pl, R. j. hahóti Jegyző nyugdíjazását mondta ki, bár kimondottan fasiszta magatartást nem tudtak rábizonyítani, ellenben a pártok egybehangzó véleménye az volt hogy távoznia kell a község éléről, mért működése békétlenséget szül V. J. zeneiskolai igazgatót ugyanezen bizottság állásától megfosztotta, mert rosszul vezette az iskolát, annak társadalmi szervezeteit elhanyagolta, és több izben jelét adta annak, hogy a munkásokat nem szereti, A Zalaegerszegi L sz. Igazoló B^ottság 4945, Június 6-án Dr. B.L megyei aljegyzőt vezetőállásra alkalmatlannak nyilvánította, bár megállapítható volt hogy inkább baloldali gondolkozása. Panasz volt rá azonban, hogy a felekkel fölényeskedett és gorombán beszélt velük. Ezzel szemben a keszthelyi Igazolóbizottság Sz. J. karmacsi jegyzőt. 4945. augusztus 24-én iga zolta, mert semmi adat nem volt. arra, hogy nyilas, vagy más fasiszta magatartást tanúsított volna. íöbb beadvány mutatta ugyan, hogy a falu a legelő ügyekbén, valamint a közellátási ügyben tanúsított magatartásával elégedetlen, de a felhozott konkrét vádak alaptalannak bizonyultak. ~ A készthelyi Igazoló Bizottság egyébként sajátos gyakorlatot vezetett be. 8a bejelentés nem érkezett, és az igazolás alá vont személy ellen konkrét gyanú nem volt, dé a bizottság nem volt biztos a dolgában, * fel tételesen* vagy «ideiglenesen* igazolta az igazolás alá voni ?.eméiyt, és nyilatkozatot íratott alá vele. hogy amennyiben ujabb bejelentés folytán ügye újból tárgj\ ? ás aia kerül, az állásában meghagyás kapcsán semmiféle anyagi igénye nem lehet, Ezt a módszert főleg Erdélyből odakerült közalkalmazottakkal szemben alkalmazta, akiknek multják nem ismerte, de az igazolást nem akarta addig elhalasztani, mig az akkori közlekedési viszonyok mellett diplomáciai utón információt szerez be. Eljárása tehát ésszerű volt bar jogszabályellenpa 3^ Az ügyiratok 90 2-a köztörténetileg az esemény-történet szempontjából jelentéktelen, semmiféle történeti tény, adat esemény nem tűnik ki belőlük; egyszerű Hankettán adott nyilatkozatok, melyekre egyetlen szóval határoztak. Amennyiben e blankettához 4-2 oldalas szövegei csatoltak,- abban sem találhatunk számottevő adatot de pj. azt azért ki lehet elemezni ezekből a nyilatkozatokból, hogy az illető községből mely napon vonultak ki a németek, és hogy velük egyszerre* őket megelőzve vagy követőleg hagyták-e el a községet Szálasi csapatai, yégtií hogy mely napon vonult be a községbe a Vörös Hadserég. Ezzel fáradságos munka áráa ugyan, de megbízhatóbban ki lehet mutatni a felszabadulás stratégiai lefolyását, mint a visszaemlékezések gyűjtés ébőL Annál tanulságosabb azonban az anyag társadalomtörténeti szempontból. Bár a tárgyalásra került ügyek nagyobb részében is csupán arról folyt a vita, hogy nyilas párttag volt-e az igazolás alá vont személy, illetve tett-e élőszóban németbarát fasiszta kijelentésekéi vagy pedig a Vörös Hadsereg bevonulása előtt elhagyta-e szolgálati helyét, éspedig önként, vagy egyéni kényszernek engedve; ez az anyag igen tanulságos pl. abból a szempontból, hogy segítségével statisztikát lehet készíteni arról, hogy a nyilas párttagok és pártszolgálatosok milyen társadalmi osztályokból kerültek ki Az átvizsgált iratok ugyanis arra mutatnak, hogy a nyila30