Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Degré Alajos: Igazolóbizottságok iratai a Zalaegerszegi Állami Levéltárban: iratok, 1945–1948: 8,50 iratfm. / 33–41. o.

szállt más országba távozott, n aetbarát vagy fasiszta poétikai meggyőződése miatt, állás­vesztést kellett kiszabni, kivéve ha a nyugatról nazatért deportáltak kormánybiztosa iga­zolta, hogy a külföldre hurcolt magyar javak gondozása körül Jelentős érdemekei szerzett (3300/l945. ME r. ~ 1945, Június 19., 11400/l945. ME r. - december 1., 5300/l946. ME r. 1946. május 12.) Az igazolás alá vont csak nyugdíjazás vagy állásvesztés kimondása esetén fellebbezhe­tett Ha állásvesztésnél enyhébb döntést hoztakA bizottságnak a főispán által behívott tagjai sú­lyosbítás végett fellebbezhettek a budapesti népbirósághoz, illetve 1945. július 1. napja után a területileg illetékes ítélőtábla székhelyén működő népbirósághoz. Később a fellebbezés jogalap­ját és a fellebbezési eljárást Is részletesen szabályozták. A népbiróság köteles volt kikérni a népügyész véleményét és az ügyet, tárgyalásra tűzni ki, melyen a népügyósz és védő is fel­szólalhatott. Az igazolás alá vont személy ujralelvétellel nem élhetett, de ha terhére ujabb tényekről történik bejelentés, az igazoló bizottság az ügy újbóli tárgyalását rendelheti el. Ilyen késői be* Jelentés többször is fordult elő, nem egyszer minden konkrét tény megjelölése nélkül. Egy iz* ben a letenyei Járás rendőrkapitánysága kifejezetten utasította az igazoló bizottságot az ügy új­bóli tárgyalására. Az igazoló bizottság azonban az ujabban felmerült tények közlését kérte a rendőrségtől, és íelv iágositotta, hogy utasítást nem fogadhat el tőle, mert nem alárendelt hatóság. Az igazoló bizottság jogerős határozatát közölte az igazolás alá vont személlyel ós hi­vatali elöljárójával, illetve hatósági Jogosítványának felügyeleti hatóságával, amely köteles volt a határozatnak megfelelő intézkedéseket megtenni, 2* A Zala megyei igazoló bizottságok működésüket - a főispán raá? említett lassúsága miatt későn kezdték meg. A Nagykanizsai t sz. bizottság is csak május 21-én tartotta eiaö érdemle­ges ülését,, a Zalaegerszegig 1, sz, 1945. június 2-án, a keszthelyi Június 13-án. a letenyei pedig éppen csak Június 27-én, A munka óriási tömege a nyári hónapokra és szeptemberre esett E három hónapban a keszthelyi Igazoló Bizottság 56, a letenyei 49, a nagykanizsai 1. sz. 62, a zalaegerszegi 1. sz. 29. a zalaegerszegi H, sz, 52 ülést tartott, a zalaegerszegi bizottságok azonban már Júniusban is hasonló iramban tárgyaltak. Októberben megcsappant az ügyek száma. Októbertől decemberig a keszthelyi 15, a letenyei 14, a nagykanizsai i sz. 31 ülést tartott 1946-ban már havonta csak 2-4 ülést tartottak, szeptemberben pedig müködé^áfeqjtbefe­jezték, és a folyamatban lévő ügyeket átadták a nyugatos igazoló bizottságnak, többi iratukat pedig közvetlenül a megyei levéltárnak. A külön (nyugatos) igazoló bizottság munkájára Jel­lemző a nagykanizsaié, mely 1946 februárjától 1947 márciusig havonta átlag 5 ülést :tartoit de akadt hónap, amelyben 9-ét. Utolsó ülését 1948 októberében tartotta. A letenyei külön igazoló bizottság azonban már 1946 júniusában megszűnt. Ami a letárgyalt ügyek számát illeti, csak a két szélső határt emliten meg. A léíeny^I Igazoló Bizottság megszűnéséig letárgyalt összesen 1133 ügyet, a nagykanizsai IL sz. 2957-et Állásfoglalásuk sohasem volt tul szigorú, de 1945-ben még általában szigorúan Ítélték meg az ügyeket A Letenyei Igazolóbizottság 1945 december közepéig 917 személy (köztük 33 Németországból visszatért) ügyét fejezte be és közülük mindössze 3-at mozdított el állásától, egy vezető községi Jegyzőt, l dijnokot és egy kereskedőt, aki nyilas községvezető volt A nagy­kanizsai L sz. bizottság ez idő alatt 1107 ügyet fejezett be, közülük 64-i>en hozott marasztaló határozatot, éspedig 1Q esetben állásvesztést, 6 esetben nyugdíjazást. 3 esetben áthelyezést to­vábbi 17 esetben vezetőállásra való alkalmatlanná minősülést 5 esetben 1-83 évig az előlépte­tésből való kizárást 14 esetben feddést mondott ki. A gyakorlat azonban enyhült amiben nagy része volta pécsi népbiróságnak, mint fellebbezési hatóságnak. E. J. akadémiai tanárt (441, sz.) a keszthelyi igazolóbizottság állásvesztésre ítélte, a népbiróság azonban igazolta, mert nem látta bizonyítottnak, hogy fasiszta meggyőződésből hagyta el szolgálati helyét (Nem Német­országba, csak Vas megyébe ment el.) S. J. kádármestert a letenyei külön Igazoló Bizottság (32. Sz.) egy évre eltiltotta jogosítványának gyakorlásától, mert nyilas párttag volt S t j, ezt 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom