Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: Szeged városépítésének levéltári forrásai, 1800–1954 / 3–24. o.

A századforduló relé szaporodnak az ügyosztályok. A mérnöki hivatal által felülbírált építkezéseket a tanács, ill. annak katonai és építkezési osztálya adja ki a magánosok részére. A mérnöki hivatal víz- és útépítési, középítési, külterületi és felülvizsgálati szakosztályokra oszlik. A szakosztályoknak is van térképtáruk. Az 4904-es szabályrendeletben határozzák meg, hogy a mérnöki hivatal az építkezési engedélyek kiadása után a felépített épületeket térképezze és törzskönyvezze, a házakat számozza. Az 4943. évben alkotott szabályrendelet szerint az 4937. VI. te. végrehajtásának megfelelően t városrendezési tervet kellett készíteni. A mérnöki hivatal magasépítési, külterületi, gépészeti és üzemi, földmérési, műszaki rendészeti szakosztályokból állott. b) A ^építkezések módját az építkezési szabályrendeletek határozzák meg. A helyi szabályrendeletek országos törvények alapján készültek, A kiegyezés után Szegeden az első teljesebb belterületi építkezési szabályrendeletet az 4879. XX. te. alapján alkották és 4884-ben hagyták Jóvá. ügy ez, mint az utána következő 4896, 4908, 4944 és a későbbi szabályrendeletek előírják a város kerületi beosztását épitészeü szempontból. Meghatározzák az építkezési engedélyek kellékeit, a két példányú tervet, amelyből egyet az építtető záradékolva visszakap, előírják a tervek méreteit A tervrajz, az alaprajz, pince, földszint és az emeletek alaprajza 4 : 400. - a keresztmetszet és homlokzat 4 : 50 méretben készítendő. Az alaprajzban az emésztögödrők és csatornák elhelyezését fel kell tüntetni. A szabályrendelet kerületenkint határozza meg az épületek magasságát, anyagát, az alapozás mélységét, a falak vastagságát, a szobák magasságát stb. 4944-ig három, 4944-től négy építési kerületre osztják fel a várost. A kerületi meghatározás a városkép kialakítását befolyásoló legfontosabb tényező. Az 4944. évi városfejlesztési tervben már 40 építési övezetet határoznak meg. Zártsorú, szabadonálló, gyárövezet, parkövezet, mezőgazdasági övezet stb. A közmüvekkel való ellátásban leplezetlenül érvényesülnek az osztályérdekek, az uralkodó osztály javára. Szabályrendeleteket alkotnak az építkezések egyes részleteire, mint az épületjavitás és lebontás, JÜlvány-felállítás vagy leszedés alkalmával a biztonság szempontjából teendő intézkedések tárgyában. Szabályrendeleteket alkottak az építkezési és lakhatási, ill. használhatási dijak megállapítása. a közterek és utcák fásítása, a falazó téglák és a fedőcserép méretei tárgyában. A külterületen folyó építkezések szabályozására az első adatunk 4885-ből van. A szabályrendelet előírta az építkezések módját, a színhely szabatos meghatározását, a szomszédoktól és utaktól való távolságát lépésben vagy méterekben, az építmény leírását, az épület hosszát, szélességét, a lakrészek számát, használatuk célját, a falazat minőségét és vastagságát, a fedélzet és kémény anyagát sfo? Az épitkezések eeves részleteire vonatkozó számos szabályrendelet közül kiemelkedik a csatornázásra 4895. évben a vízvezetékre 4S04-ben ugyancsak építési körzetek szerint, tehát az osztály viszonyok figyelembevételévé! készült szabályrendelet. . A szervezetre és az épitkezések módjára a íh. bizottság közgyűlési irataiban a legcélravezetőbb a kutatás, amint azt a fentiekből is iáthatjuk. Érthető, hogy a szabályrendeletek túlnyomó részt az 4879-es árviz után keletkezett és az újonnan épített város korszerűbb életévei vannak kapcsolatban. c) Az elpusztult város újjáépítésére az 4879. XX. te. értelmében egy külön szervet, a Szegedi Királyi Biztosságot alakították. Ez a testület készítette a rendezési, bontási, feltöltési, közlekedési terveket. 4879-4883. évkörből származó iratai jelenleg a Magyar Országos Levéltárban találhatók. Az iratok között vannak a város belterületére vonatkozó feltöltési tervek hossz- és keresztszelvényei. A szerv megszűnése után felszámolására^miniszteri biztosságot szerveztek, amelynek iratai ugyancsak az Országos Levéltárban találhatók/ Az árviz után épült magánházak jelentékeny része különösen a város nagykörúton kívüli kerületeiben egyforma külső képet (stílus) és beisö elosztást árul el. Ez azért van igy, mert a Királyi Biztosság műszaki osztálya a * Sz egedé ndivó építkezési szakaszoknak teljesen megfelelő* tervmintá44