Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: Szeged városépítésének levéltári forrásai, 1800–1954 / 3–24. o.

kat. alaprajzokat készített, .amelyeket sokszor osKv^u olcsó tulajdonítható a külső kerületek azonos háztfyuaa. aroi fis intézkedésnek Miután a Királji BMosság betöltötte feladatai, az országgyűlés megalkotta az 1884. évi IV. tc-i. E szerint a város további tervszerű kiépítésének céljából Kő zépiíá s s e t í Tanácsot kell feláHiteni. A tanács a főispánból, mint elnökből és hai íagbéí áii, akik közül barmai a th. bizottság küld ki, lll. választ* Szavazat! jog nélküli tagja $ városi főmérnök és az a tanácsnok, aki az építési bizottság előadója. A Középiíészeti Tanács II. íoku íöHebbviteli hatéság. A tanács felügyeletet és ellenőrzést gyakorol a vár önszabályozással kapcsolatos kisajátítások, telkek eldarabolása, közlekedési vonalak megnyitása és felíöltésük, a csatornázás, kövezés, vízvezeték és közvilágítás, a térképek nyilvántartása, közkertek, az építkezési rendszabályok előírásainak betartása felett. Shhez képest az építéssel foglalkozó szervek, a fenti ügyekben hozott határozataikat kötelesek bemutatni a KőzépHésjfesü Tanácsnak. Jóváhagyás végett Véleménykülönbség esetén a belügyminiszter dönt, A testület az ügyeket ülésein tárgyalta meg és jegyzőkönyveket vettek fel. A tárgyalások minden esetben iratok alapján folytak le. Az iratok a levéltárban vannak. A tanács felállítására vonatkozó fentebb idézett törvény működése!: 1893-ig határozta meg, mégis 1923-ig működött a testület. 4& iratok a város építkezési ügyeiben főként a telekeladási ügyekben keletkeztek tervrajzok nélküle e) Szeged épitk ez éheinek története tanulmányozására bőségesen íalálbatók adatok a Szege. d városi Mérnöki Hivatalnak a levéltárban őrzött irataiban. Jóllehet a hivatal 1894 előtt ia működött, iraiai csak ettől az évtől vannak meg, a tanácsok alakulásának idejéig, ügyszólván minden köz- és magánépüleíről találhatók itt adatok. A kúl- és belterületi építkezések iratainak jó része az épfetetők Yíévsorrendjében van berakva. A számsorrendben tartott iratokban azok is megtalálhatók, amelyek a tanács, í.U. polgármester iratai között is megvannak és onnan kerültek QbbQ a fondba az az előadói vélemény közlése céljából. Az iratok másik része tárgyi tagolásbari van, sok rajzzal, tervvel, a városi középitkezések ellenőrzése során készült napiókkal. A tárgyilag keletkezeti Iratok névsorrendben vannak elhelyezve. Az egyes városi középületeket a mérnők! hivatal tervezte, vagy terveztette, irta ki a pályázatokat, £11. készítette el azok tervezetét és a részletterveket Ezekből az iratokból és tervekből az egyes létesítményekre vonatkozóan tekintélyes mennyiségű irat keletkezett: A jelentékenyebbek ; Ár vizüg yek, árvízkár ok Cserzy Mihály-, Pozsonyi Ignár-, Pulcz- és Marx-tér telektömb rend esése DülötérképeK Eg yotem íerüíetkira utaiásai Gáz- és villámosvilágítás Gazdasági vasút Gyalogjárdák Háború okozta károk lakóházakban Házhelyosztás Hajók és kompok nyilvántartása ínségmunkák Kisajátítások Kutak Külterületi házszámjegyzék Külterületi népiskolák építési tervei Légoltami ügyek Lég szem lám pák Mezőgazdasági és állatkiáilitls Műszaki hivatalok rendezése óFB kishaszonbórlotek Rendőrségi székház építése Ruhagyár tervei Szegedi Közúti Vaspálya Sz er veseii s^abál yre nd el etek Tagosítás Tápéi komp Telekértékadó Hivatal Tervrajzok utcák szerint Újjáépítési Bizottság Jegyzőkönyvei Utak rendezése, Utcák világítása Utcanév-változások Városrendezés V A városi önkormányzat körébe tartozó fontos szervek, a polgármester, mint elnök, a th. bizottság közgyűlése, a közigazgatási bizottság irattárai, a tanácsok alakul ás ájg terjedő időszakból számos építkezésre vonatkozó iratokat tartalmaznak. A közigazgatási bizottság irataiban a polgármester évnegye- * des jelentéseire utalunk, amelyekben a th. területén folyó középjtkezósekkol, ut és c;í£tornaépitkezéíieki2 •