Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: Szeged városépítésének levéltári forrásai, 1800–1954 / 3–24. o.

Lakott épületek száma Épités ideje szerinti 190 0 előtt épült megoszlás £~ban 190 0 előtt épült 5111 38,2 1900-1919 * 1802 13,4 1920-1929 * 3074 23,0 1930-1939 » 2098 15,7 1940-1944 » 827 6,2 1945-4953 » 476 3,5 összes e n: 13 388 100 % (lö> Nincs arra helyünk, hogy elemezzük Szeged építkezéseit a tőkés fejlődés egyes szakaszaiban; a mögöttük, meg húzódó gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális mozgalmakat, a termelőerők fejlődését, alakulását, vagy az építkezések módját, a városépítés és tervezés helyzetét Ez a különböző nézőpontú kutatók feladata, Csupán a kapitalizmus általános válsága első szakaszának időszakában - a Horthy^asizmus idejében - folyó építkezések egy ismert jelenségére utalunk, Egyik oldalon jellemzi egy fényes, pompázó városrendezési terv kivitelezése, - a Fogadalmi templom és a Dóm-tér kialakításával -, más oldalon a töltéseken kívüli szegénytelepek, a Somogyi- (ma Petőfi-) te~ lep, az Aigner , Klébelsberg, Rokkant-stb* telepek létesítése korszerű közlekedés és közmüvek nélkül a nedves területeken. Ezek rávilágítanak a rendszer országos és helyi irányitóinak érdekeire, egyben a korszak mély ellentmondásaira is, amelyeket már csak a felszabadulás után igyekeznek megoldani. a) A városi igazgatás 1950-ig a tanácsok alakulásáig lényegében polgári jellegű, még akkor is, ha a felszabadulás után. annak tartalma már gyökeresen más volt, mint a korábbié. Az építkezések adatainak feltárása e burzsoó államgépezet helyi szerveiben történik. Az önkormányzattal járó jogokat gyakorló testület a törvényhatósági bizottság, amelynek jogait az 1870, XLII, te. határozta meg., Intézkedéseire osztálytártalma nyomja reá a bélyeget* a szegény néprétegek ki vannak zárva az ügyek intézéséből, A bizottság a város belügyeiben önállóan intézkedik, szabályrendeleteket alkot, saját közegei által hajtja azokat végre, a kormánnyal közvetlenül érintkezik stb. Az építkezési ügyeket, mint helyhatósági ügyeket a th. bizottság által alkotott szervezeti szabályrendeletekben meghatározott szerv, a mérnöki hivatal intézi, ÜL bírálja felül a th. önkormány zatot képviselő tanács, ül. a polgármester nevében. Építkezési ügyekben a tanács és a mérnöki hivatal is iratképzö, Az 1870. XLII, te. nyomán Szeged első szervezési szabályrendeletét 1872. évben hagyta Jóvá a belügyminisztérium, A tanács hatáskörébe utalt ügyeket eszerint öt osztályban intézik. Az építkezések engedélyezése rendészeti ügy, amelyet a második, vagyis a rendőri osztályba utalnak. Az osztály ügyel a hidakra, járdákra, csatornákra, A Jogi osztály is foglalkozik a középitészeti, a folyó és vízszabályozási ügyekkel, A középitkezéseket az első, vagyis a háztartási osztályban intézik. A th. bizottság közgyűlése különben az építkezési ügyek előkészítésére építkezési szakbizottságot szervez, A mérnöki hivatal a közgyűlés, a tanács és az osztályok, valamint a szakbizottságok által hozzá utalt ügyekben eljár és a kívánt felvilágosítást adja meg. A mérnöki hivatal két szakaszra oszlik : a) építőmérnöki és b) földmérnöki szakaszra. Az építőmérnöki szakasz az utakkal foglalkozik, a magánépitkezéseknél kitűzi a szabályozási vonalat és megbírálja a terveket. Az 1883, évi szabályrendeletben a mérnöki hivatalnak már három szakosztálya van; a viz és utépitészeti, az építészeti és a mérnöki (földmérői). A hivatalnak térképtárnoka van, aki őrzi a Gibaíéle eredeti térképeket, a használaton kivül helyezett földkönyveket és telekkönyvi lapokat, a város újjáépítéséről és rendezéséről készített térképeket, továbbá minden városi középület, vagy közraüés a város háromszögelési felvételére vonatkozó terveket. 10