Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: A levéltári fondkomplexumok elosztásának elvei a Szovjetunióban / 169–171. o.
A LE VÉLfÁRj FONDKOMPLEXUMOK ELOSZTÁSÁNAK ELVEI A SZOVJETUNIÓBAN A._szövjet levéltári szervek munkájának igen fontos része az un. «kompi ektizálás*. vagyis a íondoknak és íondkomplexumoknak az egyes állami levéltárak közti elosztása. Hogy ennek a kér désnek a Szovjetunióban nagyobb Jelentősége van, mint pl. nálunk, vagy a többi szomszédos ország ban» annak elsősorban abban kereshetjük a magyarázatát, hogy a Szovjetunió területe is sokszoro san nagyobb Magyarországnál és a többi szomszéd országénál és részben ezek következtében a közigazgatási-területi beosztás is bonyolultabb és még sokkal bonyolultabb volt a forradalom előtt A gyakori területi átszervezések, egyes járásoknak, körzeteknek, sőt ezeknél nagyobb területi egyse geknek, kormányzóságoknak és «területek*-nek egyesítése, felosztása, határaik módosítása a területi beosztáshoz igazodó hivatalszervezetre is befolyással voltak. így azután a fondok ós íondkomplexumok rendszere lényegesen több problémát vet fel, mint amennyivel a magyar levéltáros találkozik, Ez a körülmény magyarázza azt, hogy a «komplektizálás* a szovjet levéltártannak valóságos önálló discip linája, amelynek köréből tanulmányok, szakcikkek tucatjai készülnek és jelennek meg a folyóiratokban, Az alábbiakban V.V, Caplin az Isztoricseszkij Archív 1959. évi 4. számában (l84-193o. O c, tár gyu cikkét ismertetjük, A •komplektizálás* feladata - szögezi le Caplin annak megszervezése, hogy a tudomány és népgazdaság szempontjából fontos iratok, helyesebben fondok és f ondkomplexum ok tudományosan/meg alapozott elvek szerint éppen abba az állami levéltárba kerüljenek elhelyezésre és feldolgozásra, amelyhez tartoznak. Az alapelvek egyike az, hogy minden levéltári fond egy (és nem megosztva több) állami levél tárba kerüljön megőrzésre, Egy másik ugyancsak fontos, bár az előbbinél kevésbé fontos alapelv az, hogy ez a íond az iránta leginkább érdeklődő tudományos, népgazdasági vagy egyéb szerv, illetve ügyfél szék illetve lakóhelyéhez maximális közelségben lévő levéltár őrizetében legyen, Érthető, hogy sokszor különféle érdekeket kell egymással egyeztetni, vagy régóta fennálló állapotokat revízió alá vonni A szovjet levéltári szerveknek nem kis gondot okoz a • komplektizálás* helyes végrehajtása,, a kérdést tehát állandóan felszínen tartják és újra meg újra szabályozzák. N Legutóbb 1957-ben adott ki a Szovjetunió Belügyminisztériuma Levéltári Főigazgatósága (GAU) erre vonatkozó szabályzatot Caplin cikkében összefoglalja a komplektizálás végrehajtása területén felmerült legfontosabb,, egyúttal legtipikusabb problémákat, szándékosan kjvülhagyva vizsgálódása körén a komplektizálás pe riódüs- problémáit. Megállapítja, hogy a levéltári irat, fond, és fondkomplexum népgazdasági vagy történettudományi értékét elsősorban á tárgya határozza meg. De mindjárt hozzáteszi, hogy ez a valóságban nem ilyen egyszerű, mert a kérdést mindig az irat létrejöttével (kiállítójával, szerzőjével) összefüggésben kell vizsgálni A komplektizálás kérdése megoldásának egyik alapelve az is, hogy egy levéltári fond annál ér. tékesebb, minél felelősségteljesebb feladatai és minél szélesebbkörü funkciói voltak a létrehozó szerv nek. Ebbe az is beleértetődik, hogy minél nagyobb területen volt az illetékes. így pl. a Szovjetunió Tervhivatalának fondja értékesebb a Kazah Köztársaság Tervhivatala íondjánál, hiszen az előbbi a Szovjetunió egész területén illetékes, míg az utóbbi csak egy szövetségi köztársaság határain belüL Az előbbi bizonyos mértékben pótolhatja a kutató számára az utóbbit, mig íorditva ez természetesen nem áll A példát tovább lehet vinni lefelé: egy szövetségi köztársasági szintű hivatal fondja értéke sebb, mint egy *területi» szintű hivatalé. Nincs persze szó arról sem, hogy a központi hivatal fondja teljesen pótolja a helyi hivatal fondját Minden köztársaság (szövetségi vagy autonóm) és minden terület vagy határterület fejlődésé nak vannak olyan sajátosságai, amelyek csak a saját levéltára iratanyagában tükröződnek* Ha valaki egy szövetségi köztársaság (előbbi példánkat megismételve, a Kazah Szövetségi Szovjetköztársaság) történetét kívánná megírni, annak az alapvető forrásbázisa a nevezett köztársaság levéltáraiban ke resendő és nem a Szovjetunió Központi Levéltáraiban, Aki csak egy terület vagy körzet története iránt érdeklődik, az ezeknek levéltáraiban találhathat elsőrendű forrásanyagot munkájához. 169
