Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: A levéltári fondkomplexumok elosztásának elvei a Szovjetunióban / 169–171. o.
Helyi jelentőségű fondnak tekintendők a szovjet levéltárak vonatkozásában a cári korszakban a kormányzóságok, kerületek, járások, várasok, íalvak (megjegyzendő, hogy a különféle közigazgatási területi egységek nevének megfelelő magyar kifejezéseket nehéz találni, ezért orosz nevükön is idéz zük ezeket; «gubernyija, ujezd, voloszty, oblaszty, kraj, okrug, rajo&O iratai. Mindezek összehasonlítva a mi viszonyainkkal - a megyének és járásnak megfelelő egységek. Nagy számuk alkalmas az orosz és szovjet igazgatási-területi beosztás a miénknél bonyolultabb voltának illusztrálására* Mind ezek egy-egy meghatározott területen voltak illetékesek és iratanyaguk annak a meghatározott terület nek a történetét fejezi ki„ Ha ma egy helyi jelentőségű fond elhelyezésének kérdésében kell dönteni, elsősorban a mai szovjet igazgatási-területi beosztás keretei közt kell azt vizsgálat tárgyává tenni. Itt kell megjegyeznünk, hogy az 4936. évi alkotmány* amely az igazgatási-területi beosztást máig érvényes módon szabályozta, lényegesen egyszerűsítette a bonyolult beosztást. A megvizsgált fondok tudományos és gyakorlati értéke nagymértékben attól függ, hogy mennyire . teljesen fejezik ki az őket létrehozó hivatal tevékenységét, A cikk számos konkrét példán mutatja be a komplektizálási elvek érvényesítését, egyúttal a kér dés bonyolultságát is„ Egykori cári kormányzóságok íondjai ma egy-egy «terület» levéltárában vannak* de a kormányzóság és a terület határai többnyire nem fedik egymást. Mint ismeretes, a szovjet helyi levéltáraknak az a gyakorlata, hogy a jelenkorban lezajló közigazgatási-területi változások után azonnal átadják az átcsatolt terület fondjait a csökkentett területű ' egység levéltárából annak a területi egységnek a levéltárába, amelyhez csatolták a kérdéses területet Ez az eljárásmód lehetővé teszi a helyi szervek iratanyaga iránt érdeklődő kutató vagy ügyfél szá mára, hogy minden őt érdeklő anyagot egy levéltárban megkapjon. A gyakorlat azonban megmutatta, hogy a kérdés nem mindig ilyen egyszerű, nem mindig célszerű tehát az átcsatolt területre vonatkozó anyag átadása. Az effajta intézkedések előtt gondosan tanulmányozni kell az egyes fondok tartalmát és összetételét Nem az egyetlen kritérium egy fond értéke elbírálásánál az sem, hogy az azt létrehozó hí vatal milyen helyet foglalt el a hivatalok hierarchiájában. Bármely fondot elhelyezhetnek össz-szövetségi vagy köztársasági levéltárban is, ha az anyag értéke ezt indokolja. Igy.pt a Szovjetunió megalakulása előtt az Orosz Szocialista Federativ Szovjetköztársaság (RSzFSzR) fondjai ossz szövetségi jelentőségűek, A régi Oroszország XVii-XViix századi fondjai általában nagyon hiányosan maradtak ránk, A megmaradt iratanyagnak sokszor ritkasága folytán akkor is ossz szövetségi, vagy köztársasági le véltárban van a helye, ha egyébként a létrehozó hivatal csak helyi jelentőségű volt A bjelorussz nép forradalom előtti története csak helyi fondokban tanulmányozható. A Bjelorussz Szövetségi Köztársaság Központi Történeti Levéltárában ennélfogva helyi jelentőségű fondokat ugy kezelnek ma, mintha az egész mai köztársaság területén illetékes hivatal működése során jöttek volna létre. Nem lehet minden esetben éles határvonalat húzni ossz szövetségi és szövetségi köztársasági, de ugyanígy köztársasági és területi vagy kormányzósági íondok közé. A Vörös Hadsereg bizonyos egy ségeinek tevékenységi köre sem szorítható mindenkor pt egy köztársaság határai közé. A kérdés bonyolult ezért nem ritkaság, hogy meglehetősen éles viták folynak egy-egy fond, vagy fondkomplexum elhelyezése körüL A cikk több példán mutatja be, hogyan oldottak meg egyes ehhez hasonló problémákat így pt a Kaukázusontut ahol ma három szövetségi köztársaságot találunk (Armenia. Aszerbajdzsán és Grúzia), a forradalom előtt csak egy kormányzóság volt sőt -1933-ig is csak egy szövetségi köstársa ság (Kaukázusontuli Szocialista Federativ Szovjetköztársaság). A kományzóság fondjai eredetileg Tbilí sziben (Tiflisz) voltak elhelyezve. 4945ben evakuálták, majd 4923 ban visszaállították az eredeti he lyére a levéltárat Rendezésében nemcsak grúz levéltárosok vettek részt, hanem aszerbajdzsániak és örmények is. Ez utóbbiak a munka során a saját népükre vonatkozó rondokat sőt őrzési egységeket is kiválogatták és saját levéltáraikba helyezték. Ezzel súlyosan vétettek a levéltári Íondok oszthatatlan sága elve ellen. Aszerbajdzsán számára nem kevesebb, mint 22 000 őrzési egységet (a magyar le véltári fogalmak szerint még leginkább a tétellel azonosítható) vittek el. Ezek az iratok azonban nem470
