Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - FIGYELŐ - A levéltári anyag feldolgozásának módszertani kérdései Csehszlovákiában / 164–168. o.

Az útmutatót elsőnek a prágai belügyminisztérium levéltára dolgozta ki és szakkörökben olyan sikert aratott, hogy a levéltári útmutatók ma önálló kiadmánysorozatot alkotnak, s a'kutatók is élénk ügyelemmel kisérik megjelenésüket. Az útmutatókban az egyes fond ok leírása lényegében ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint a íondjegyzék és attól részben adatainak részletesebb volta, részben néhány adat kifejtése kü lönbözteti csak meg. A leltár *a fond (gyűjtemény) valamennyi leltári egységének alapvető összeírása eredeti vagy más kronológiai vagy tárgyi sorrendben; a leltár összeállításának célja, hogy a fondok alapnyilvántartását és a bennük való tájékozódást szolgálja kJ A leltári egység az oklevél vagy az azonos lajtáju oklevelek csoportja, ül. a könyv, ül. az egy irattári jelzet alatt található iratok együttese. A leltár bevezetésből, a leltári adatokból és szűk séghez képest névmutatókból áll. amelyek a szövegben való tájékozódást könnyítik meg* A bevezetés feladata, hogy a fond problematikáját ismertesse. A bevezetéssel szemben támasztott követelmények azonosak a Konarski K. lengyel levéltáros által (Archéion 1952. 492-2<M ) meghatározott követelményekkel. A javaslat hangsúlyozza, hogy a bevezetésnek rövidnek kell lennie, a fond feldolgozása közben szerzett ismeretek nem itt. hanem a levéltári időszakos kiadványokban közlendők. Az oklevél leltári adatai a következők: leltári szám, régi és uj jelzet, kelt és keltezési hely* un. tájékoztató regeszta (aminek alapján a kérdéses oklevél azonosítható), irás anyaga, méret

;

, nyelv, szám, pecsétek, azok áüapota, és megerősítésük módja, utolsó kiadás és lakultative a hátlapon lévő feljegyzések. Ez utóbbi csak akkor veendő fel a leltárba, ha az oklevélre vonatkozólag lé nyeges adatokat tartalmaz és akkor is csak fakultative* mert a kisebb levéltárak diplomatikailag képzetlen levéltárosai nem tudják kitölteni. A könyv leltári adatai a leltári számon, a könyv jelzetén és elnevezésén kivül felsorolják a bejegyzések időbeli terjedelmét, a könyv nyelvét és a kötet külső leírását (méret vagy formátum, kötés módja, állapot). A könyv elnevezéseként eredeti cimet kell feltüntetni (ha az a tartalomnak megfelel), ellenkező esetben a meghatározott elnevezés után az eredeti cim zárjelben következik. Az oklevelek és könyvek leltározásának elvei megfelelnek a mai szovjet levéltári gyakorlat követelményeinek, az iratok leltározási elvei azonban már némüeg eltérnek azoktól, mert nem minden egyes iratot, hanem iratcsoportot ölelnek fel. Az iratok leltári adatai a leltári számon, irattári jelzeten, eredeti vagy kikövetkeztetett cimen kivül a leltári egységnek vagy részeinek (fasciculusok) időhatárait közlik. v Az iratokhoz hasonlóan a számadásoknál sem az egyes irat alkotja a leltári egységet, hanem az egy főkönyvhöz vagy az egy számadási egységhez tartozó iratok összessége. Leltári adatai az iratokéval azonosaké A leltározás alapelveiben van bizonyos ellentmondás, elsősorban a leltári egység és a nyüvántartási egység között, amely az oklevelek és könyvek esetében ugyan azonos, de az iratok és a számadási anyag esetében eltér egymástól. A brünni konferencia eredeti javaslata szerint csak a nyüvántartási egységeket számozták volna folyamatosan, a leltári szám helyett a jelzetet tüntették volna let, amint ez külföldön is szokásos. Az erdészeti levéltárak részéről azonban már akkor rámutattak arra^, hogy ez az eljárás logikátlan, mert organikus (leltári) egységeket, mechanikusan kialakított (nyüvántartási) egységek számaival jelölteit volna meg. Más oldalról viszont arra hívták fel a figyel met, hogy a leltári számol? folyamatossága esetén egy erősen tagolt kisterjedelmű fondnak több lettári száma lesz, mint egy több száz csomóból álló nagy irattárnak. A Javaslat végső fogalmazása ezért megengedi a leltári számok mellőzését azoknál a íondóknál, amelyeknél ez a számozás tisztán íor malis, üyen esetben a nyüvántartási egységek folyamatos számozása lesz a vezérfonal, ellenkező esetben a leltári egység számozása, amelyet (ha a leltári és nyüvántartási egység nem fedi egymást), kiegészít a nyüvántartási szám. 467