Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - FIGYELŐ - A levéltári anyag feldolgozásának módszertani kérdései Csehszlovákiában / 164–168. o.

a növedéki napló és végül a nyilvántartó lap. amely a rond eredetének, korbeli kiterjedésének, terjedelmének és tártaimának alapvető adatait tartalmazza és folyamatos figyelemmel kiséri feldolgozásának állapotát i A központi nyilvántartásnak ellenőrző szerepe mellett az lett a feladata, hogy a levéltárban elhelyezett teljes anyagról felvilágosítást adjon és igy az egységes állami levéltári rond teljes központi nyilvántartását biztosítsa. A levéltári anyag a levéltárak szerinti nyilvántartásának eszköze az elhelyezési áttekintés. Ez belső segédkönyv, mely segítséget kell, hogy adjon a levéltári anyag gyors kikeresésében, különösen nagy levéltárak esetében és a levéltár esetleges gyors kiüritésénél (pl. tűzvész) esetén. Feladata a pillanatokon belüli tájékozódás előmozdítása, hogy a legelsősorban a legértékesebb dokumentumok legyenek biztosithatók.* A polcok Jelzését egységesítették. Megtartották a polcok Jelzésének a levéltárakban általában eddig is szokásos felülről lefelé haladó rendszerét, s egy-egy polcot *tagnak» neveznek. Az alapnyilvántartás felfektetése után meginduló tulajdonképpeni féldolgozó munka első lépéseként az utasítás bizonyos alapfogalmakat tisztázott: CechQva cikke ezeket igyekszik még világosabbá tenni. A levéltári anyag osztályozásán az anyag eredete és fajtája szerinti tagolást értik, ma már egységes szempont, a proveniencia elve alapján. A dokumentumok egy egységen belüli eredeti szerves összefüggését respektálják. Minden ilyen egység a levéltárban megtartja a maga önállóságát és levéltári fondot alkot. v A levéltári íond meghatározására a holland fogalomnak Vojtisek akadémikus által javitott kiadását fogadták el

: •Levéltári fondnak nevezzük az írott és velük rokon másfajta dokumentumok olyan együttesét, amely bizonyos intézmények (hivatalok* testületek, vállalatok, intézetek stb.) vagy azok operatíve és szervezetileg különálló részeinek szerves tevékenysége során keletkezett anyagból igazgatási, ügyviteli és tudományos céllal való kiválogatással Jö tt lé tr e.» A fond meghatározását az utasítás következő fejezeteiben elsősorban a fond önálló volta, eredete és terjedelme szempontjából magyarázzák. Elsősorban a íond oszthatatlanságának elvére mutat nak rá és arra. hogy a fond ok összekeverése tilos. A proveniencia elvének érvényesülése előtt több fondból keletkezett mesterséges sorozatok eredeti rend szerinti szétválasztása bizonyos ecsetekben ma már nem célszerű. A Központi Állami Levéltárban a cseh kancellária, a helytartótanács és a cseh kamara irataiból készitetl mesterséges sorozatot pl. ma már gyakorlati okoknál fogva nem ehet helyreállítani, mert az anyagot nem lehet kivonni a kutatásból, az irodalom évtizedeken át igy icézte azt stb. (Az egyszerűen kronológiai sorrendbe helyezett iratokat viszont eredeti rendezésük {szerint állítják helyre.) Ugyanígy abban az esetben, ha Jogutód folytatja a működést, és a jogelőd e£yes iratait is átveszi, a Jogelőd irata a proveniencia elvének sérelme nélkül megmaradhat az utód irattárában, Mindkét kivételt a fejlődés tette indokolttá, hiszen a proveniencia elvének szándékos megsérté sere nem nagyon akadt példa az ujabb csehszlovák levéltári gyakorlatban. Sokkal gyakoribb hiba az, hogy a fond oszthatatlanságán ütnek csorbát. Gyakran olyan formális szempontok érvényesülnek (elnevezés, önálló iktató, a hivatali és irattári belső szervezet), amelyek inkább megosztják az anyag belső összefüggését. Pedig - emeli ki Cechova - ma különösen hangsúlyozni kell. mert a levéltárak ma közintézmények, amelyek a legkülönbözőbb provenienciáju anyagot őrzik, 5 ha nem igy járnak el. akkor anyaguk teljesen áttekinthetetlenné válik. A javaslat kitér olyan levéltári gyűjteményekre is, amelyek szerves rondokból kiemelt iratokból állanak és felhívja a figyelmet arra. hogy ilyen gyűjtemények darabjait fokozatosan vissza kell he lyezni. Az alapelvek szerint a fondón belüli anyag rendezésénél az anyagot öt csoportra oszjhatjuk:' oklevelekre, könyvekre, iratokra, számadásokra és különféle kiegészítő levéltári anyagra (térképek. 165