Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - FIGYELŐ - Litván Györgyné: Szovjet cikk a személyi fondok repertóriumairól / 157–160. o.

A repertórium második rovatául a szerző a •Levelek* rovatot ajánlja. Itt is a kronologikus elrendezést minősiti a leghelyesebbnek,, de, mint megjegyzi, ez nem valósitható meg mindén eset* ben, mert a Központi Irodalmi és Művészeti Levéltárban a levelekből többnyire levélírók szerinti őrzési egységeket alakítottak ki. Minthogy pedig a repertórium minden egyes címszava egy-egy őrzési egységnek kell hogy megfeleljen,, ilyen esetekben a levelek csoportosítása a repertóriumon belül is ábcérendben törté niko Egyes esetekben a levelezésnek bizonyos fokú tárgyi csoportosítása is végrehajtható, így például a Szerafimovics rondjáról készült repertóriumban a •Levelezés* csoport a következő alcsoportokra oszlik : i* Közéleti személyiségek, írók és művészek levelei, 2. Különféle személyeknek Szeraíimovics irodalmi tevékenységével kapcsolatos levelet 3. Különféle személyéknek Szeraíimovics közéleti tevékenységével kapcsolatos levelek 4. Rokonok, barátok és ismerősök levelei személyes kérdésekről. Az alcsoportok közül az elsőben alfabetikus rendbe^ a többiben kronológiai sorrendben elhelyezett tematikai csoportokba csoportosították a leveleket Az utóbbira példa a második alcsoport címszavai közül; • 360. sz. Kritikusok, újságírók, olvasók levelei Szeraíimovics sajtómunkásságával kapcsolatos irodalmi kérdésekről, 1900, nov. 10. -1945. december 12. kőzött 31 levél, 406 fólió, 361. sz. Olvasók levelei Szerafimovics •Vasáradat?* «Harc>» • Kertváros*. •Váltóőr* stb. müveiről,, s javaslatok ujabb irodalmi témákra. 1917. április 9. - 4948. november 22. között 66 levél, 164 fólió.* Harmadik főcsoportul Szircsenko a már részletezett *Életrajzi iratok* elnevezésű csoportot ajánlja, A helyes rendszer kialakítása utáni következő lépés a repertórium címszavainak megfogalmazása. Tekintettel arra. hogy a szovjet repertóriumokban a címszavak - a magyar repertóriumoktői eltérően - minden esetben egyes őrzési egységek leírásai, a címszavak lényegesen több és preci zebb adatot tartalmaznak, mint nálunk. A raktári sorszámon, az iratok tárgyán és évkorén (dátumán) kivül feltüntetik az irat küldőjét és címzettjét, az írat jellegét és foliószámát is. Irodalmi kéziratok, esetén fel kell tüntetni a müíajt (amennyiben a csoportositás nem műfajok szerint történt). A leveleknél a cikkiró igen fontosnak tartja a levelek tartalmi feltárását is. Erre a következő példát hozza (egy meg nem nevezett repertóriumból): t*fet sz, Ivanova Mária Ivanovnának. 1947. február 9. - 1953. május 15..között. 30 levél. 45 fólió, v Egy nagy kohómü életéről szóló, készülő regényéről, a népi demokratikus Magyarországon tett utazásai során szerzett benyomásokról, az ossz orosz országi békeértekezlet munkájában való résztvételéről, egészségi állapotáról. ,„ (és így tovább).* Ez a követelmény mindenesetre messze túlmegy a repertóriumokkal szemben Magyarországon támasztott követelményeken, és kérdés, hogy egy nagyobb terjedelmű fond esetén egyáltalán reálisnak tekinthető-e, A cikkiró nagyon fontosnak tartja, hogy a kiadott repertóriumokhoz megfelelő apparátus is készüljön. Az apparátushoz sorolja a cikkiró az előszót, a lábjegyzeteket, a mutatókat, a rövidítések jegy** zekét és a tartalom mutatót i Az előszónak (történeti-archeográfiai előszónak) a következőket kell tartalmaznia: i a fondképző története (életrajza) t a fond történetei az iratanyag összetételének és tartalmának ismertetése $ 159