Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - FIGYELŐ - Litván Györgyné: Szovjet cikk a személyi fondok repertóriumairól / 157–160. o.

detü fondok esetében. A meghatározott regiszíraíuráju, hivatali eredetű fondok rendezése esetén a levéltárosi rendszerező munka csak szűk, előre meghatározott keretek között mozoghat, amelyeket az iratanyag eredeti rendje szab meg. A személyi eredetű fond oknál nincsenek ilyen kötöttségek, a levéltárosnak itt tág tere van az iratok leginkább ésszerű, logikailag és történetileg legkövetkezetesebb rendjének kialakítására. A repertórium kiadásra való előkészítésekor tehát legelőször azt kell megvizsgálni, helyes-e az iratoknak az a rendje, amelyet a repertórium tükröz* A személyi eredetű fondoknál még nincsenek véglegesen kialakítva a legésszerűbb elrendezés alapelvei; a cikkíró az eddig megjelent repertóriumok felépítésének elemzéséből igyekszik erre vonatkozólag általános következtetéseket levonni, '"-...• Az általános irányelvek hiánya miatt a Központi Irodalmi és Művészeti Levéltár által eddig kiadott repertórium okban az iratok (és a repertórium) rendszerét illetően nincs egység. Mind a csoportosítás, mind pedig a sorrend tekintetében lényeges eltérések vannak. A Gogol iratok repertóriuma például a következőképpen tagolódik: I. Gogol müveinek kéziratai1. Autográfok. 2. Másolatok, facsimilék, fotókópiák. II. Gogol által irt levelek. III. Gogolhoz irt levelek. IV. Gogolra vonatkozó anyagok. ' , . •A «Revizor» bemutatásának 50. évfordulójával kapcsolatos anyagok. Gogol halálának 3ő. évfordulójával kapcsolatos anyagok. Gogol halálának 50. évfordulójával kapcsolatos anyagok. Gogol születésének 400. évfordulójával és a moszkvai Gogol-emlékmű leleplezésével kapcso latos anyagok. V. Nyomtatott anyagok. V

I. Gogol rokonainak iratai. 1. A. B. Gogol-Janovszkjj (Gogol nagyapja) iratai. 2. V.A. Gogol-Janovszkij (Gogol apja) iratai. 3.M.L GogoWanovszkája (Gogol anyja) iratai. A cikkíró ezt a szerkezetet helyesnek tartja, kivéve a «Nyomtatott anyagok* megjelölésű csoportot, ahová tisztán formális ismérv alapján kerültek be olyan anyagok, amelyeket tárgyuk szerint nyilván be lehetett volna osztani a többi csoportba. A kéziratok csoportjában a cikkíró helyteleníti az autográfok elválasztását a nem-autográf kéziratoktól, hiszen ezek sokszor szervesen összefüggnek,, A Központi Irodalmi és Művészeti Levéltár által kiadott repertóriumok többségében az első rovatba az úgynevezett ^Életrajzi iratok* kerültek, amelyek löbh alcsoportra oszlanak ; személyi okmányok, a hivatali működéssel kapcsolatos iratok, a íársadajmi-közéleii tevékenységgel kapcsolatos iratok, a fondképző gazdasági, anyagi helyzetével kapcsolatos iratok, a fondképző halálával, temetésével kapcsolatos iratok, A cikkíró az irók, művészek iratanyaga esetében nem taríja helyesnek, hogy az életrajzi anya gok kerüljenek az első rovatba, mert ezeknél a személyeknél a kutató számára az illető személy művészi tevékenységét tükröző kéziratok a legfontosabbak. Szircsenko a megjelent repertóriumok részletes elemzése alapján (amelynek ismertetésére itt nincs hely) az alábbi általános következtetéseket vonja le a repertórium helyes összeállítását illetően. Mint már említettük. íróknál az első helyre a kéziratok kell hogy kerüljenek. Ezen a csoporton belül a kéziratoknak műfaj szerinti alcsoportokba történő beosztása a leghelyesebb. Az alcsoportokon belül a cikkíró a kronologikus sorrendet tartja helyesnek, mert egyedül ez a rend felel meg a történetiség követelményének. Ettől csak kivételes esetekben tart lehetségesnek eltérést; abban az esetben, ha a kéziratok zöme nem datálható, megengedhető az alfabetikus elrendezés. 158