Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Oltvai Ferenc: Tíz év népművelési munkájának tapasztalatai a Szegedi Állami Levéltárban / 111–121. o.
is számos eset volt. amikor kutatómunkát végeztünk és összefoglaló jelentéseket szerkesztettünk*, vagy iratokat vagy felvilágosítást adtunk, A legfontosabbak felsorolása azt mutatja, hogy a témakör igen változatos volt. Az országgyűlési és a tanácstagi választások alkalmával a képviselői, ill, kül dötti beszámolókhoz anyagokat adtunk Szeged és környéke felszabadulás előtti múltjára vonatkozóan, éspedig a szociális viszonyokra a hatóságok bánásmódjára a dolgozókkal szemben stb, A vá rosi vb a a műemléki jellegű épületeket táblákkal Jelöltette meg. Ezek adataihoz kutatásokat végez tünk és részt vettünk a táblák szövegének szerkesztésében, Összeállítottuk a régi szegedi utcaneve ket A makói járási tanács elnöke részőre a járás községeinek alapítási évére végeztünk kutatáso kat Az MSzMP Szegedi Bizottsága és a városi tanács vb^a részére a szegedi értelmiségi és ipari munkásság felszabadulás előtti számára és tagozódására vonatkozóan tártunk fel adatokat, Véle ményt adtunk a mezőgazdasági termelőszövetkezetek névadása ügyében. Kutatásokat végeztünk a Szegedi Szabadtéri Játékok történetére, az alkalmazottak számára és beosztásukra, a nézőtér férő helyeire, a propaganda Szervezésre, Feltártuk a városi tanács vb-a részére a szegedi cigányok lét számára vonatkozó iratokat Kutatásokat végeztünk Szeged fürdőváros Jellegének bizonyítékaira, né hány uj község elnevezésére, A szegedi Közlekedési Vállalat 4957, évben ünnepelte az első szegedi villamos üzem behelyezésének 50, éves éVíordulójátmind a villám osvasutra. mind az omnibuszokra vé geztünk kutatásokat és anyagokat adtunk át kiállításukhoz, A két legnagyobb szegedi gyár ; a kender gyár és a gyufagyár jubileumi ünnepségére a gyárak történetére vonatkozóan összefoglaló gyártói* téneteket irtunk, A Fasizmus Áldozatainak Magyarországi Egyesülete kérésére a szegedi zsidóság sorsára, a szegedi Gettó létesítésére végeztünk kutatásokat 1959 ben az MSzMP Városi Bizottsága részére agitációs célja «A Tanácsköztársaság földbirtokpolitikája tekintettel Szegedre* cimen irtunk dolgozatot kutatások alapján. Legújabban a makói Járási tanácsnak tetemes mennyiségű iratanyagot kutattunk fel a községek felszabadulás előtti költségvetéseire vonatkozóan. Gyűjtőterületünk valameny nyi községére vonatkozóan kikerestük az 1949, évi népszániálási iratokat, és azokat rendelkezé sükre bocsátottuk, Se szeri, se száma a helyi sajtó, a tanácsok és szervek részére végzett kisebb nagyobb jelentőségű adatszolgáltatásoknak. Ezek között különösképp kiemeljük a szegedi városi ta nács épités és műszaki osztálya részére 1957 1960, években a város területén folyó építkezések tervezéséhez, a régi tervek tömeges kikeresését e) Az ismeretterjesztő előadások tartása nem tartozik a levéltáros hivatalos kötelességéhez, de hivatása gyakorlása közben számos alkalom kínálkozik, amikor előadást kell tartania. Ehhez egyéni rátermettség is kelt amit el is lehet sajátítani a gyakorlat utján. Bizonyos, hogy a központosítás hozott ezen a téren is változást A levéltárosnak be kellett kapcsolódnia a népművelési mun kába és ez (az előadások utján) közszereplésre utalta. Azok a levéltárosok cselekedtek helyesen, akik ezt tevékenységüket józan mértéktartással végezték, Évenkint néhány színvonalas, alapos fel készüléssel megtartott előadás a levéltáros jó hírnevét öregbítette és a levéltár iránti megbecsülésre vezetett Az előadásokat rendszerint valamelyik szervezet keretében tartjuk, amely szervezet népművelési feladatokkal foglalkozik, Terüleü levéltáros viszonyait tekintve elsősorban a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a kultur otthonok, a Hazafias Népfront a tanács osztályai és egyéb szervek jönnek tekintetbe, Az előadások tárgya főleg történeti, különösképp helytörténeti tárgyú, ez utóbbiak egyre inkább egyéni kutatások alapján, Az önálló kutatáson alapuló helytörténeti előadások száma a csupán központi brosúrák alapján állókkal szemben az utóbbi években örvendetesen emelkedett Sze geden a TTlT Klubban és a Pártoktatók Házában 1956 ban ^Forradalmi válság a Viharsarokban (1905 1907>» cimen, Békéscsabán a Magyar Történelmi Társulat által szervezett találkozón az 1905 1907, évi időszak Békés megyei eseményeiről adtunk elő, Csongrádon a járási kultur otthonban 1958ban a szabadságharc Csongrád megyei eseményeiről, a szegedi Kenderfonógyárban március 15 én a szegedi 48 as eseményekről emlékeztünk meg a 1957 ben az Egyetemi Diákklubban a szegedi bo szorkányokról tartottunlc előadást, 1959 ben a Nagylaki K en dergyárban Vörös-Csanád, Vörös-Csongrád cimen a megye 1919 es eseményeiről és Szegeden a városi tanácstagok és a Hazafias Népfront el nökségi tagjai részére a Tanácsköztársaság földbirtokpolitikájáról tekintettel Szegedre, cimen adtunk elő, Ide sorolhatjuk a történészpedagógusok továbbképzési tanfolyamain az iratok a történettanítás ban való felhasználásáról tartott előadásokat az irattárostaníolyamok vezetését 1959 és 1960-ban az idegenvezetők tanfolyamain Szeged történetéről tartott előadásokat és a jogi kari levelező oktatáson a 114
