Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Oltvai Ferenc: Tíz év népművelési munkájának tapasztalatai a Szegedi Állami Levéltárban / 111–121. o.

magyar közigazgatási ügyintézésről stb. végül ünnepélyes alkalmakkor, mint a Nagy Októberi Szo cialista Forradalom és a város felszabadulásának évfordulói alkalmával kultúrotthon okban megtartott előadásokat stb..... Általában évenkint (a csoportos látogatásokat ie beszámítva) mintegy 42 előadást tartunk. Mindezekben azt tartjuk, hogy a levéltáros maradjon a szakmájánál, kifejezetten az iratokkal összefüggő és lehetőleg a kutatásai alapján összeállított előadásokat tartson a népmüvelés keretében. Levéltára érdekeit akkor szolgálja, hogyha idegen területekre nem kalandozik el, mert az a dilettantizmus veszélyét és az öncélúságot rejti magában. Helytörténeti előadásokon célszerű az iratok bemutatása. 4959 ben pl. egy kisipari termelőszövetkezetben tartott előadás alkalmával a szegedi 4949-es eseraényékről, a direktórium bemutatott eredeti jegyzőkönyvei igen nagy érdeklődést váltót tak ki. í) A központosítás óta eltelt 40 év alatt mintegy 50 újságcikket irtunk a helyi sajtóban. Ezek túlnyomórészt a levéltár iratanyaga alapján helytörténeti eseményekkel, évfordulókkal, a hely valamilyen emlékével, vagy a Horthy-korszak viszonyaival kapcsolatban íródtak. A napi sajtó ellátása ugyancsak egyéni rátermettséget kivan. Ha valaki nem tud, vagy nem akar cikket írni, ettől még le;-7 het jó levéltáros. Akadhat olyan levéltáros is, aki le is nézi ezt a tevékenységet azzal, hogy nem méltó a szakma tudományos művelőjéhez, A területi viszonyok azonban megkívánják, hogy a levél táros írjon is és képességeit ezen az utón is a népmüvelés szolgálatába állítsa, Megemlékeztünk e cikkünkben a nevezetesebb történelmi évfordulók helyi eseményeiről (mint az 4848-as polgári forradalomról, a Tanácsköztársaságról, a felszabadulásról), a munkásmozgalom valamelyik helyi sze replőjéről, a mozgalom egyes időszakáról, a szegedi műemlékekről. Bereczki Mátéról, az első magyar gyümölcsészről, a szegedi ipari vásárok múltjáról, a régi és ujabb szegedi népszámlálásokról, a szegedi dolgozók helyzetéről a felszabadulás előtt Foglalkoztunk a levéltárban folyó munkák kai és irtunk érdekesebb iratokról, Móra Ferencnek. Bartók Bélának, Kodály Zoltánnak leveleiről, cikket irtunk a városfejlesztési tervekhez nyújtott segítségünkről. A szegedi Egyetem c. lapban a történészképzés és a levéltár címen foglaltuk össze tapasztalatainkat stb„ Rendszerint irtunk kiálli tásainkról és ide sorolhatjuk azokat a brosúrákat, amelyeket a választások és a felszabadulás 40, évfordulója alkalmával részben levéltári anyagok felhasználásával állítottunk össze. A cikkek témáját az időközi események vetették fel, azok megírását igen nehéz megtervezni Itt is érvényes az elv, mint az előadásoknál, hogy témájuk ne menjen tul messze a levéltártól. Szegeden a legnagyobb hiányát egy történeti és várospolitikai szemlének érezzük. A Tiszatáj jobbára irodalmi folyóirat, elvétve közöl történeti cikkeket. Egy helyi szemle megléte esetén mód volna kutatásunk körébe tartozó helytörténeti tanúimányokat cikkeket irni és megjelentetni Irigylésre méltó helyzetben vannak azok a területi levéltárosok, akiknek megvan ez a lehetőségük. Fáradozunk egy helyi szemle létrehozásában, g) A népmüvelés igazi levéltári területe a kiállitás.. Nincs helyünk arra. íiogy felsoroljuk a ki állításokat, amelyeket önállóan, vagy más intézményekkel együttesen rendeztünk anyagunkból, Csupán a kiállítások témájára utalunk, mert ez egyben azt a törekvést bizonyítja, hogy mennyire igyekeztünk az iratokat a népművelési célok szolgálatába állítani Más kérdés, hogy milyen sikereket értünk el. mennyire javíthatjuk a jövőben ezen. a területen munkánkat. Első kiállítási tapasztalatainkat 4948 ban Makón, a centennáris kiállitás megrendezésével szereztük. Szegeden és gyűjtőterületünkön 4954-től mintegy 43 kiállítást készítettünk. 4954-ben középkori okleveleinket állítottuk ki az egyetemen, Ugyanott állítottuk ki a szegedi városi és a Csanád megyei levéltárból a szabadságharc katonai és hadszervezési iratait. 4952 ben Kossuth emlékkiáUitást ren deztünk és még abban az évben a Haladó honvédő hagyományaink c. kiállításhoz adtunk anyagot A középkori kiállításunkat török oklevelekkel egészítettük ki. Közreműködtünk a Móra Ferenc Múzeum, a szegedi paprika, a tápéi gyékény, s a szegedi fazekasság néprajzi tárgyú kiállításain. Ugyancsak a Múzeummal közösen készítettük el a «Céhektől a szocialista nagyiparig* c. kiállításunkat A Hazafias Népfront helyiségében pedig «Igy éltek Szeged dolgozói a múltban* c. kiállításon mutattuk be a Horthy korszak vonatkozó dokumentumait 4953-ban az Egyetemi Könyvtárban a Rákóczi-kiállításon'szerepeltünk iratainkkal, a hódmezővásárhelyi öthönapos pártiskolán pedig az agrárszocialista mozgalmakról álli tottunk ki iratokat Nagyszabású kiállítást rendeztünk a felszabadulás 40. és 45. évfordulójára, a Ta nácsköztársaságról 2 alkalommal is bemutattuk a dokumentumokat 4954-ben a Múzeum Jókai Mór, 445