Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Lengyel Alfréd: A levéltári segédletkészítés kérdései: kísérleti példák a levéltári útmutató elkészítéséhez / 26–39. o.

munka során szerezhető ilyén adatok nem állnak^ rendelkezésre, az iratanyag tárgyi elemzéS&J/ az ügyfajták kibontása nem mellőzhető, ha konkrét s bővebb tájékoztatást nyújtó útmutatót aka

: runk a kutatók kezébe adni, E gyakorlati meggondolások alapján a bizottság az útmutató egyszerűbb, szűkszavúbb formája mellett foglalt állást minthogy a következő évek során területi levéltárainkban ezt látja reálisan megvalósítható nak. Tehát a Lengyel Alfréd által kimunkált mintákat tartja célszerűen követne tőknek, azzal a módosítással, illetőleg hozzátétellel, hogy ott, ahol a fond állagokra tagolódik, ezek legyenek az útmutató legkisebb egységei, a tárgy és a kutatási mód ismertetése pedig bővebb legyen, tartalmazza mindazokat az adatokat, melyek rendelkezésre állnak, illetőleg amelyek a kutató kellő tájékoztatásához szükségesek. Ilyen módon már a második ötéves terv első három évében elkészülhet Heves és Pest megye, továbbá Győr város levéltárának útmutatója, alapjául a többi területi levéltár hasonló munkájának. Ezt követően, de részben ezzel egyidejűleg is, sor kerülne a területi levéltárak íondképző szerveire vonatkozó szervtörténeü kutatásokra. Soós Imre vállalja* hogy három év alatt elvégzi a megyei központi, további két év alatt a többi íondképző szerv szervezetének és működésének feltárását Ezek a hivataltörténeti kutatások nagymértékben hozzájárul hatnak ahhoz, hogy egy későbbi időpontban területi levéltáraink iratanyagának felhasználását illetően a kutatás számára bővebb, behatóbb tájékoztatást adhassunk, olyat, amellyel kapcsolatban a pertinencia szerinti segédletek síkján is megtehetjük a kezdő lépéseket Részben ez a fontos feladat részben a megfelelő saját segédlettel el nem látott fondokhoz korszerű segédletek kimunká lásai a segédletkészitési munka további perspektíváját is megvilágítja. A bizottság nevében: Vellmann Imre + + + <'".

;

:' * Y, Kísérleti példák a levéltári útmutató elkészítéshez Levéltárügyünk egyik súlyponti kérdését napjainkban a segédletkészítés problémája képezi s a távlaü tervek kialakítása szempontjából nem közömbös, hogy mielőbb konkretizálódjanak a sorra kerülő- egyes segédletrajták elvi szempontjai és a kivitelezés gyakorlati módszerei. Az eddigi viták, értekezletek eredményeképpen már döntés történt annyiban, hogy mindenekelőtt a fondjegyzékek ki adásának kell előnyt biztosítani, Ezek a munkálatok folyamatban vannak, sőt részletes feldolgozásuk lassankint már az utolsó simítások stádiumát éri el. A szakvélemények többsége abban is megegye zik, hogy a fondjegyzékeket követően a területi levéltárak útmutatóit volna kívánatos elkészíteni. Ez utóbbiaknak természetesen az anyag fondok szerinti tagozódásán kellene felépülniök éspedig az Ember Gyöző-íéle «Levéltári segédletek* c. tanulmány idevágó fejezetének figyelembevételével,, A módszertani kollégium megbízása alapján a közelmúltban kísérletképpen feldolgozásra került Győrre vonatkozólag a városgazdálkodással kapcsolatos fondok útmutató részlete. Az előmunkálatnak számító összeállítás 34 fondot foglal magában s ezek a következő csoportok szerint tagozódnak; ii Győr város kamarási (később házipénztári) hivatalának iratai. (4708-4949), 2. Győr város számvevőségének iratai. (4832-4949) 3. Győr város adóhivatalának iratát (4629-1944) 4. Győr város gazdasági bizottságának iratai. (4782-1885) 5. Győr város gazdasági hivatalának iratai (4887-4924) 6. Győr város üzemeinek (közvágóhíd, víz- és csatornamű, gázüzem, mozgóiényképüzem) iratai. (4904-4947) 7. Győr város tanácsának iratai (460O-4929) 8. Győr város polgármesteri hivatalának iratát (4929^949) 26