Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Lengyel Alfréd: A levéltári segédletkészítés kérdései: kísérleti példák a levéltári útmutató elkészítéséhez / 26–39. o.

Az egyes munkafázisok elvégzése tekintetében a fondok tárgyának meghatározása mellett főleg annak a kérdésnek az eldöntése okozott legtöbb problémát, hogy mely íondképző szervek sorolandók a tágabb értelemben vett városgazdálkodási ügyvitel és ténykedés keretébe* A legbiztosabb irányvonalat mindenesetre a hivatalszervezet szem előtt tartása és azon belül a hatásköri, illetékességi elhatároltság rögzítése szolgáltatta,. A regisztraturák Jelenlegi anyag-összetétele gyakran megtévesztő volt mert a korábbi mesterséges levéltári randezósek - legalábbis Győr viszonylatában - az 4874 előtti adóösszeirásokat értelemszerűen a városi adóhivatal, a régebbi számadásokat elszámolásokat a számvevőség iratanyagához osztották be. holott a behatóbb kutatások alapján megállapítást nyert, hogy mindezek tulajdonképpen a városi tanács fondjához tartoznak. Az elsősorban igazgatási és igazságszolgáltatási feladatokat ellátó tanács ügyködése ugyanis ezekre a területekre is kiterjedt A XVII-XViit századi adóösszeirásokat a tanács közegeiként eljáró fertálymés terek végezték a biró, majd később a városkapitány utasítására. Hasonlóképpen a város anyagi gazdálkodásaival kapcsolatos létesítmények (kórház, temető, téglaégető kemence, szesz és sörfőző stb,) számadásait elszámolásait a tanács által alkalmazott gondnokok, vagy egyéb beosztású felügyelők készítették és helyességüket a magisztrátushoz tartozó bizottságok vizsgálták felüt Az ilyen Jellegű városi közvagyon és közjövedelmek számvevőségi ellenőrzése csak 4864 után kezd folyamatos gyakorlattá válni. A tanácsi és polgármesteri fondok idesorolása tehát annak a szoros kapcso latnak a következménye, amely e szervek közigazgatási és vagyonfelügyeleti tevékenysége között állandóan fennállott A kísérleti példák alábbi részletes közlése csupán tájékoztatási célokat kivan szolgálni, A végleges Tormák kialakítását a módszertani kollégiumnak kell majd eldöntenie. Kiindulási alapként azonban talán így sem lesz érdektelen, ha a területi levéltárak városi anyaguk szempontjából, a perspektivikus feladatok egyik íontos célkitűzését jelentő segédlet-, helyesebben levéltári útmutatókészítés előmunkálataihoz némi támpontot nyernek. . - / L Csoport Győr város kamarást hivatalának iratai ( 4708-1742) 0,2 fm A káptalan földesúri joghatósága alá tartozó Győr város vagyon és pénzkezelését ellátó ka marási hivatalnak a bevételekről és kiadásokról vezetett számadási naplói és (csekély töredékben) számadási mellékletet A kamarás tisztsége körül kialakult hivatal a XVHt század elején kezdte meg működését a városi adóhivatallal egybekötve, de külön személyzettel, amelyhez a kamaráson kívül egy ellenőr és a szükséges segédszemélyzet tartozott Legfontosabb feladata volt a pénztári teendők ellátása mellett hogy a város vagyon- és pénzkészletében bekövetkezett mindennemű változásról naplót illetve pontos számadásokat vezessen. Munkáját a tanács közvetlenül, valamint közegei által ellenőrizte. A naplószerü füzetek időrendben sorolják fel az egyes jövedelmi ágakból befolyt ősszegeket és a gazdasági év során felmerült kiadásokat Az anyag rendezett, segédletek nincsenek, kutatni egyegy számadási füzet (kötet) átnézésével lehet Győr szab, kir. város házipénztárának (kamarást hivatalának) iratai (4/43-1847) ' Q f

m A káptalan földesuraság joghatósága alól felszabadult és szabad királyi rangra emelt Győr város házipénztárának (kamarási hivatalának) a vagyon- és pénzkezeléssel kapcsolatos számadás könyvei. A szoros értelemben vett közvetlen bevételeken kivül a házipénztár kezelte az adóhivatal által beszedett állami és városi adókat is, valamint az árvavagyont is. ez utóbbit azonban teljesen 27