Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - A levéltári segédletkészítés kérdései: Sashegyi Oszkár referátuma / 18–24. o.
tájékoztató adatai korlátoltak* mert ott ahol egy tárgykörbe tartozó iratok összessége több csomót tesz ki, valamennyi csomóra nézve összevontan adják meg a csomókban őrzött iratok ügykörét holott a csomónkénti tárgyismertetés hasznosabb lenne. Ugyanez a helyzet ~ szerinte - a repertóriumoknak Ez különösen olyan iratok esetében hátrányos, amelyekhez nincsenek mutatók, A vélemények a mélyszintü segédletek készítését tekintve is eltérnek némileg egymástól. Egyik hozzászóló azt állítja, hogy térképkatalóguson és conscríptiok katalógusán kivül mást a kutatók nem igényelnek, másik hozzászóló szerint lajstromok és mutatók egyelőre csak különösen íontos állagokhoz készíthetők, úgyszintén regeszta és katalógus is. Van, aki a *rövid regeszták» készítését nem helyesli* ha azok csupán az iratban foglalt jogi aktust rögzítik, és nem tartja megfelelőnek az olyan térképkatalógust, amely csak az ábrázolt területet, s a térkép jellegét, cimét közli. Szerinte csak azok a segédletek megfelelőek, amelyek kimerítően minden bármely szempontból is Fontossá válható - adat feldolgozásával készültek. E vélemény szerint erőpazarlás a segédleteket két fázisban készíteni. Néhány hozzászóló rámutat arra a tényre, hogy a régi betűrendes névmutatók raegfele lőek, ha reálisan mérlegeljük a segédletpótlás kérdésében levéltáraink teljesítőképességét A régi lajstromokat és mutatókat, különösen a feudáliskori anyagnál, a kutatók eredményesen hasz náUák, , Végül a tematikai segédletek kérdésében két hozzászólás érkezett Egyik sze rint az ilyen fajta segédlet időhöz kötött szempontjai, eredményei miatt csak aktuális kutatási fel adatok segédlete lehet A másik hozzászóló ugy véli, hogy numerikus anyag kutatásához legmeg felelőbbnek bizonyultak a témafeltárással és selejtezéssel egyidőben készült ua> kutató cédulák, Ilyeneket - szerinte - ezután is kellene készíteni, III. A Levéltári Osztály által kibocsátott körlevél harmadik pontjában javaslatot kér a továbbiakban készítendő segédletek fajtáira nézve. A beérkezett Javaslatok egy része az eddig ismert segédlet-tipusok közül nevezi meg azokat, amelyeknek elkészitését a javaslattevők szükségesnek látják. Más részük az eddigiektől eltérő, uj segédlet-típusokat JavasoL A legtöbb javaslattevő a kővetkező években segédletkészítést munkát három, négy segédlet tipusra kívánja korlátozni. A'fondjegyzéket a legtöbb Javaslat e feltétlenül szükséges tipusok közé soroUa. A raktári Jegyzéket majdnem mindenki a teljes anyagról elkészítendőnek vélt Egyik hozzászóló szerint fondjegyzéken. raktári Jegyzéken és repertórium okon kivül egye dűl az Országos Levéltár készíthet többfajta segédletet, területi levéltárainkban egyelőre a rendezés a főfeladat s ennek eredményeképpen a fent megjelölt segédleMipusok készíthetők el, Több hozzá szóló kívánja továbbá az útmutatók elkészitését Ezen a négy alap segédleten kivül néhány hozzászóló egyéb segédleHajták készítését is javasolja, de abban, hogy melyek ezek a tipusok, már eltérnek a vélemények. Vannak, akik az alapleltárak folytatását is szükségesnek tartják. Akad helyrajzi áttekintés készítésére nézve is javaslat Végül egyik hozzászóló a tematikai cédulák rendszerezését, továbbfejlesztését s esetleg ezek alapján kiadvány készítését Javasolja, sőt olyan vélemény is van, amely szerint ez a segédlettipus lenne az egyetlen, amely a kutatók* tájékozta tása érdekében esetleg szükségesnek mutatkozik. Az újfajta segédletekre vonatkozó javaslatok általában kevés eltérést mutatnak az eddig is mert segédletek típusaitól. Egyik Javaslat szerint un, törzsiapót kellene bevezetni a levéltárakban, s azt minden csomó vagy kötet élén elhelyezni. Erre a törzslapra irnák föl, hogy a vonatkozó raktári egységet ki, mikor, milyen tárgyban használta. Másik javaslat egy un. nyilvántartó Jegyzék bevezetését célozza. Ez raktári Jegyzék lenne a hiányok feltüntetésével. Végül egyik hozzászóló ua levéltári tájékoztató készitésére tesz javaslatot, addig, amig az útmutatók elkészülhetnek. Ez a tájé koztató lényegében az útmutatók kérdéseire adna lel eletet, azonban a két utolsó kérdés: a fond közzétettsége és a vonatkozó irodalom elhagyásával. IV. Az utolsó kérdés állásfoglalást kivánt Ember Győzőnek a levéltári segédletekről szóló munkájával kapcsolatban. Az erre a kérdésre adott válaszok számos apró részletkérdéssel is foglalkoznak, amelyek nem tartoznak a mai értekezlet elé. Itt csupán az általános megjegyzésekkel kívánok foglalkozni, amelyek a mü egészére vonatkoznak, vagy amelyek lényeges kérdésekhez szólnak hozzá. 22
