Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - A levéltári segédletkészítés kérdései: Sashegyi Oszkár referátuma / 18–24. o.

Valamennyi hozzászóló kiemeli Ember Győző cikkének úttörő jellegéi jelentőségét a fogai mak tisztázása, a terminológia megjavítása, az elméleti alapvetés körül, a témát teljes szélességében átfogó és rendszerező voltát és következetes, egyöntetűen végiggondolt alaposságát Ezek előrebocsátása után azonban némelyek megjegyzik, hogy a cikk definíciói nem tapasztalatból leszűrt induktive elért hanem dedukció utján nyert eredmények benyomását keltik. Ezek szerint a szerző nem a meglevő gyakorlat ismertetéséből indul ki, hanem az elképzelt optimális helyzetet veszi tekintetbe, Célja összefoglalás, rendszerezés, nem pedig javaslattétel. A tanulmány regisztráló jellege bizonyos hiányérzetet keltett Többen hiányolják, hogy a szerző nem készitett példatárat fejtegetéseihez, túlságosan elméleti megállapításai igy nem elég világosak az olvasó szá mára. Legtöbben azt hiányolják, hogy nem állapítja meg a gyakorlati és tudományos érdekek ossz hangba hozásával a nélkülözhetetlen segédletek fajtáit hogy túlságosan szélesre bontja a műfajok skáláját s nem határozza meg az életképes műfajokat hogy a sokféleség irányába halad, ahe íyett hogy az egyszerűsítés irányába haladna. Útmutató és kalauz lényegében egy és ugyanaz a segédlet — irja az egyik hozzászóló -, levóltárismértetés és ismertető leltár szintén, lajstrom és jegyzék majdnem egy Fogalmat takar, raktári jegyzék, konspektus és repertórium kis fáradsággal és eredményesen volna egybeolvasztható, s végül a regeszta és katalógus a szerző szerint is azonos segédletek - amihez a hozzászóló még megjegyzi, hogy a tematikai segédleteket is a regeszta fogalma alá lehetne vonnt Egyesek szívesen vették volna* ha a szerző történeti módszerrel kísérli meg a kérdés megoldását mások megjegyzik, hogy nem vette tekintetbe a levél tárak sajátos helyzetét, Többek kifogásolják, hogy a cikk nem érzékelteti kellőképpen a rendezési munka elsődleges ségét a segédletkészítésnek az anyag rendezettségétől való függőségét Hosszabb távra kidolgozott segédletkészitési programot csak hosszabb távú rendezési programra lehet építeni - irja egyik hozzászóló. Van, aki azt kifogásolja, hogy a szerző, annak ellenére, hogy elismert minden segédletet azon a fokon kell készíteni, amely fokig az iratanyag rendezett, mégis azt állitia, hogy elméié tileg bármiféle segédlet elkészíthető bármikor, mindenféle rendezettségi fokon ül. állapotban levő anyagról,-Egyik hozzászólónak az a benyomása, hogy a szerző objektíve megkerüli az utolsó Iö jezetben tárgyalt problémát a segédletek készítésének sorrendjére vonatkozó kérdést amikor csak általánosságban kivan vele foglalkozni, eltekintve a különleges igényektől, amelyeket levéltá rainknak időnként soron kívül ki kell elégiteniök. Vannak, akik szívesen vették volna, ha a cikk a segédleteket nem szintjük, hanem funkcióik szerint csoportosítja. Többen hangoztatják, hogy a levéltárak fő feladataikat 8*4 fajta segédlettei Jobban el tudják érni, mint a felsorolt 17 fajtával. Egy másik hozzászóló szerint két csoportba kellene foglalni a segédleteket: egyikbe kerülnének azok, amelyeket minden anyagról el kell készíteni, a másikba a, többt Van, aki a cikk egyes definícióival és terminológiai javaslataival száll vitába. Szerinte a le véltár rendeltetését nem két hanem három pontban kellene meghatározni; egyik a megőrzés, (az egyszerű őrzés helyett), a másik a belső rend biztosítása (erről Ember Győző cikke nem szól) és végül a harmadik a kutatás elősegítése (a használhatóvá tétel helyett), Ugyanez a hoz zászóló célszerűnek tartja, ha az egyes segédletfajták csak egy-egy funkciónak felelnek meg. Az egyes részletkérdések közül legtöbben az útmutató kérdéséhez, a cikknek ezzel kapcsa latos megállapításaihoz szólnak hozzá. Az útmutatóból a levéltári rendszerek % os megoszlását töb ben elhagyandónak vélik, Mások a két utolsó kérdőpont elhagyását javasolják. Egyik hozzászóló, nem helyesli, hogy a szerző a tárgyat a levéltártörténet módszerével kívánja kifejteni, s óva int a részletes, hosszabb tárgyelemzéstőt A hozzászóló szerint épp a tárgy az, ami a kutatót a legjobban érdekli; ezért ha már az útmutatóban az egyes állagokat felsoroljuk, röviden meg kei lene adni azok tárgyát is, A hozzászólók egy része az útmutatót feleslegesnek ta*rtia. Ez a segédlettipus - irja egyi kük - nem igér lényeges ismeretgyarapodást annyira szűkszavú, hogy nem éri meg a nyomda festéket Szerinte van e§nél sokkal alkalmasabb segédletfajtánk: á csomójegyzékkel kiegészített a fondok-állagok-sorozatok fogaimánalc tisztázása által tökéletesített alapleltár. Másik vélemény szerint az útmutató eddigi segédleteinkkel szemben nem ad sem dokumentációs értékű többlet 23