Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György: A fondképzés néhány tapasztalata Debrecen város feudális kori iratai alapján / 80–92. o.

A városigazgatás a XVIII. sz. második felében nagy változáson esett át; 4695 körül következett be az első'változás* Addig a lőblró személyében összpontosult a városi joghatóság. Kivételesen birtokügyekben találkozunk fellebbezésekkel. A főbiró volt a tanácsülés és a közgyűlés előadója, legföljebb az ezzel összefüggi Írásbeli teendőket végezte el a XVI. sz. első felétől kezdve kimutatható nótárius. Uudex prlmarlus* elnevezése általánossá a XVH. sz.-ban lett, amikor az egyes kerületek (processusok) kialakultak s azok élén a <iudex» állott, mint a kerületen belül a főbiró akaratának képviselője. A főbiró politikai és gazdasági téren egyaránt diktatórikus hatalmat gyaV korolhatott s valóban azt gyakorolt mindaddig, amig ujabb tisztségeket nem szerveztek. Levéltári szempontból tehát arra a megállapításra kell Jutnunk, hogy 1695-ig tulajdonképpen egyetlen íondképző hlvatalszerv volt: a főbiró hivatala. Szó lehetne arról, hogy a senatus és a communitas akkor még együtt tartott üléseiről készült jegyzőkönyveket önálló íondoknak tekintsük, mert a városhatalmat ez a testület képviselte; elvileg és jogilag a városban gyakorolt minden hatalomnak forrása a communitas, gyakorlatilag azonban ez nem Így volt habár ebben az időben a főbiró még minden ügyről beszámolt az ülésnek, csakhogy az semmilyen ügyben nem hozott más határozatot, mint az előterjesztés; csak a XVItf. sz. folyamán bukkan fel a communitas sokszor eltérő véleménye egyes kérdésekben. Ha tehát ezt a szigorú levéltári elvet tartanánk szemünk előtt, egyetlen fondnak kellene tekintenünk az 1695 záróévével bezárt iratanyagot s akkor önálló fondot kellene nyitnunk az azután keletkezett iratok számára. Ez azonban csupán elméleti következtetés, mert gyakorlatilag a tanácsülés teudáliskori jegyzőkönyvei éppenugy, mint a tárgyalást előkészítő hivatali iratképzés egységes fondot képeznek a feudális korban. 1695*ben megválasztották a tribunus plebis-rt (fürmender=népszószóló), aki tulajdonképpen a communitas elnökének funkcióit töltötte be 1848-ig s egyben a gazdasági ügyek felelős irányítója volt. Ettől az időtől kezdve a communitas önálló üléseket is tartott a senatus-sai együttesen tartott üléseken kívül, s az üléseken késztteti Jegyzőkönyvek határozatairól értesítette a tanácsot A jegyr zőkönyveknek kivonatai maradtak fenn a tanácsi iratok között, de maguk a Jegyzökönyvek csak 1814-től kezdve állnak — hiányosan - rendelkezésre. Ez az iratanyag szintén a hivatalszervezeti elv alapján önálló fondot alkot Harmadik uj tisztségként 1774-től kezdve a <consul» (polgármester) személyével találkozunk, aki lényegében a XIX. sz. első felétől kezdve a közigazgatási ügyeket intézte, nagy ellentállással találkozva a városi tanács részéről, mert a consuli üsztség megszervezését a kir. biztos kövér telte Debrecen tanácsának akarata ellenére. A hivatali igazgatás a XVIII. sz.-ban még nem szilárdult meg olyan formában, hogy állandó resszortok fejlődtek volna ki. Az egyes ügyek Intézésének funkciói már a XVU. sz. óta megvoltak s különböző változások után a XVIII. sz.-ban is megmaradtak, de maguk a hivatalok nem alakultak ki s nem volt megállapítható, hogy megfelelő hivatalvezető irányítása alatt álló hivatali részleg kizárólagosan azzal az üggyel foglalkozott csupán. Összefonódás volt a reszortok között Debrecen* ben s ez az összefonódás nagyjából-egészéből a XVIII. sz. második felének végéig tartott 1774-től kezdve szilárdabb ügymenet alakult ki, amely fokozatosan erősödött s csúcspont* Ját II. József idején érte el, de annak halála után ismét visszaesett a régi hivatalvezetési állapotra, hogy 1811 után véglegesen felvegye a feudalizmus végéig élő formáját 1815-ben a királyi biztosnak már Jelentette a P polgár mester, hogy Debrecennek tulajdonképpen három hivatala van a város* igazgatáson belül: ofíiclum iudicatus. vagyis főbírói hivatal; oflicium consulatus, vagyis polgármesteri hiv** of. tribunatus, vagyis néptribuni hiv. Bz a három hivatal lényegében elnöki haláskörében a lőblré ellenőrzése alatt áll, de a maga reszortjában önálló. A XIX. sz. első évtizedének végére kialakult hivatalszervezési rend tehát Debrecenben is széttagolta a főbiró egységes és oszthatatlan hatalmát s életre keltette a hiv-atali ügyrendben is? kifejezésre Jutó reszortosodást vagyis a hivatalok bizonyos fokú önállóságát Ettől az Időtől kezdve tehát a fondképzés szempontjából Is beszélhetnénk arról, hogy Debrecenben a hivatalok működé** se során keletkezett íondok visszatükrözik a hivatal tevékenységét és szervezetét Mégis, más a helyzet; az iratoknak hivatalok szerinti tagolása nem oldható meg az iratok kőzött különböző időkben (1750-70, 1786-90. 1836-1870) végrehajtott rendezés íolytán. Bz a helyzet idézi elő azt a sajátosságot, hogy Debrecen területén nem alkalmazható a tudományos szakirodalom egyik fond88