Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György: A fondképzés néhány tapasztalata Debrecen város feudális kori iratai alapján / 80–92. o.

meghatározása sem, hanem szem előtt tartva a hivatalszervezetet, és figyelemmel a történeti kutathatóság szempontjából jól bevált regisztraturákra, dialektikusan kell eljárni oly módon, hogy az egyes hivatalokon belül létrejött egységeket megőrizve mesterségesen kell érvényesíteni a proveniencia fentebb ismertetett különböző kategóriáit. Abból a tételből kell kiindulnunk, hogy a fond maga történelmi kategória, más-más időben más az értéke. Ezen az alapon Debrecenben három típusát lehetne a fondoknak megkülönböztetnünk; hivatali fondok (organikusan létrejött íondok, helytelen szóhasználattal) ; ezeknél az irattár szerkezetileg egyidejűleg keletkezett a hivatal működésével s az iratok mindjárt az ügyintézés során kaptak megfelelő számrendi elhelyezést s az így nyeVi |zám határozta meg az iratok helyrendjét* fiz a szám vagy a jegyzökönyvek tárgysorozati számával volt azonos, vagy pedig az iktatószámmal azóta, hogy l78(H)an bevezették az iktatókönyv használatát • második nagy fondcsoportba tartoznak a tematikai íondok, amelyek ugy Jöttek létre, hogy a XIX. sz. első felében végrehajtott rendezés során a kor általában jelentkező enciklopédikus eh rendezésének megfelelően kialakítottak bizonyos téma szerinti rendszerezést. A rendszereKés elve vagy az iratok tárgya volt is ennek következtében megszülettek a tárgyi vagy területi alapon elkülönített iratok (pl. Szepes bírtokiratai stb>), vagy a kibocsájtó hatóság szerint fogták egybe az iratanyagot, ennek folytán kialakították a helytartótanácsi, kancelláriai stb. rendelkezéseket, vagyis az iratokat keletkezésük pertinenciája alapján választották szét A harmadik csoport volVa a gyűjtemény Jellegű fondok megállapítása s ebbe az eltérő hatóságoktól származó, de valamilyen elvnél fogva összefüggő iratok tartoznak, pl. végrendeletek, diplomák, tesümoniálisok stb. Minden fondon belül állagok Jöttek létre s ezeknek az állagoknak elválasztó elve az iratokban kifejezésre Jutó funkció volt Pl. a bírósági iratok sorában a XVIU. sz. végére - pontosan 1774 óta. de teljes következetességgel 1790 után - kialakultak a büntetőügyek és a polgári ügyek. Utóbbi még Jobban tagolódott pl. polgári peres eljárás és polgári peren kivüli eljárás irataira. Az állagok sorozatokra tagolódtak s pl. a büntető peres eijárás állagán belül találhatók per jegyzökönyvek, nagyobb peres eljárások tárgyalási iratai (processus), kisebb peres eljárás ügyei, pl. szóbeli perek, formális perek, summás perek stb. (causa). Minthogy ez a dolgozat csupán a fondképzés elvével foglalkozik, nem látszik szükségesnek felsorolni a gyakorlat során kialakult fondok teljességét, csupán azt említjük meg, hogy minden fondon belül több regisztratura található, mert egy hivatalszervezet életén belül több funkció állott fenn s azoknak megfelelően alakult az irattári tagolás sorsa. Pl. a főjegyzői hivatal előkészítette a közgyűlés anyagát s ebből keletkeztek a conceptusok, de ugyanakkor a conceptusok nemcsak a köz* gyűlés számára készültek, hanem annak megkerülésével magánfelek, vagy hatóságok számára irt kiadva nyolcnak is alapjául szolgáltak. Ugyanez a helyzet más hivataloknál is. Vagy a fentihez hason* lóan pl. a perceptoratuson belül találkozunk háziadóelszámolásokkal, hadiadóelszámoiásokkal, külön sorozatként kezelt nyugtákkal, főkönyvekkel stb.. amelyek ugyanannak a fondnak különböző állagait alkotják. Általában as adóigazgatás három legdöntőbb runkciója. a kivetés, behajtás és elszámolás, kűlőn**külön iratanyagban tükröződik, tekintettel arra. hogy ez a három fokozat nemcsak az egjes íázisokat Jelenti az adóigazgatás egészében, hanem más-más reszortot a hivatalon belül, Dolgozatunk azzal a tanulsággal Jár, hogy a fondképzés minden esetben induktív módszerrel valósítható meg s nem szabad elméleti konstrukció kedvéért feladnunk azt az álláspontot hogy az iratok rendezésének sokrétűségében kizárólag egyetlen vezérelv legyen a levéltáros munkájának irányitója, mert feladata maga: a levéltári rend, a kutathatóság, az anyag áttekinthetősége. Sok más problémára is rátérhetnénk még a fondképzés tanulságaínak részletezésénél. Ezek sorában a london belüli tárgyi tagolás következetes kialakítása, az alapleltárak és fondok egységének összefüggése, a segédletek használhatósága stb.. de ezek más tanulmány keretei közé kivánk óznak. 89