Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György: A fondképzés néhány tapasztalata Debrecen város feudális kori iratai alapján / 80–92. o.

Ugyanebben az időben indult meg az a folyamat, amely az ügyek elintézésénél már nem elégedett meg a Jegyzőkönyvi határozattal, hanem vagy Jegyzőkönyvi kivonaton, vagy önálló elintézés formájában létrehozta az ügyirat újkori formáját, az «aktát*. Ez az ügyvitel a későbbiek során még tokozattabban fejlődött s a XYEÍL sz.-ra az iratok olyan mennyiségét alakította ki, hogy most már szükség volt a folyó iratkezelés mellett a régebbi iratok számára önálló levéltári szervezetről gondoskodni, A XVUL sz. fejlődésének eredménye tehát a titkos levéltár (conservatorium) mellett az tarchivura* megszületése, amely iratait a tcancellaria*-ból kapta. Ez a hármas tagolás természetesen hosszú fejlődési folyamatként Jelenik meg s nem egyszerre. 4726-ban az •archívumban lévő levelek registrálásáért* 24 tr-t fizetett a város, de ezzel egy időben a •conservatorium ért a német asztalosnak* 36 Irt A conservatorium vezetője valamelyik senator. mig az archivum vezetője hivatalból a mindenkori főjegyző, aki egyúttal a cancellaría irányitója is. Mindegyik külön fizetést élvez a levéltárakban betöltött munkaköre után. Nem kívánunk most részleteiben foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, csupán a fondképzéssej való összefüggéseit tárgyaljuk, fenntartva a témát egy másik dolgozat számára. Tény. hogy a hármas tagolás közül kettő az ügyvitelben már nem használatos iratokat őrzött (titkos levéltár « conservatorium és régi iratok levéltára =, archívum vetus, vagy archívum publicum, vagy antiquum civitatis archivum), mig a harmadik a cancellaria vagy archívum nóvum elnevezés mellett a folyó ügyviteli okmányokat rejtette. A titkos levéltár, kialakulása után. már függetlenül élt tovább a városigazgatás hivatali ügykezelésétől és 1915-ig történt fennállása egész időszakában fenntartotta az eredetileg kialakított rendszert Többszöri rendezés után végleges rendszerét 1854/70. között alakították kL Ennek elvi alapja a birtoktestek szerinti területi tagolás s azonbeiül időrendi összeállítása. A debreceni titkos levéltár sajátos Jelenség jegyeit hordozza a magyar levéltárügy történetében. Más városokban is vannak titkos levéltárak, de azok talán egyidejűleg születtek meg az iratok képzésének idejével s emiatt rendszerük szorosan beleilleszkedett az illető szerv iratkezelésének általános rendszerébe. A ititkos irattár* és a tlolyó irattár*, vagy *levéltár és titkos levéltár* között párhuzamosságot lehet észrevenni más helyeken. Debrecenben viszont határozott szakadás kelétkezett a titkos levéltár és a külön kezelt, történelmileg fontosnak ítélt • levéltár* Irattári rendszere között. Fel lehet tételezni, hogy a neoacquistica commissio-tól való félelem vezethette Debrecen hatóságát, amikor véglegesen megállapította a birtokjogi vonatkozású anyag teljesen önálló kezelését, mert az egész anyag tulajdonképpen az alábbi gyűjteményeket tartalmazta: Debrecen különböző birtokainak okmányai a XIV. sz.-tól, kiváltságlevelek (diplomatarium). Kötelezvények, Különböző tartalmú iratok. Telek és naplókönyvek, s ezek többféle segédlete, A titkos levéltárba tartozó iratok tondképzésének elve a területi és tárgyi összefüggések összekapcsolása, tehát az egész levéltár gyűjtemény jellegű. Kialakításának módszere figyelmen kivül hagyta a városi hivatalszervezetet s az azonbeiül fennállott regisztraturákat, hanem minden ügydarabot aszerint osztott a megfelelő és önállóan kialakított regisztraturába a titkos levéltáron belül, hogy milyen tárgyú volt az okmány. Ebben az esetben tehát a tárgyi pertinencia volt az egyetlen elrendezési szempont A régi iratok s a mindennapi ügyvitelhez nem tartozó ügydarabok elhelyezéséből származott un. «régi levéltár* (maga az archivum) a fondok kialakításánál nem járt el következetesen. Egyes esetekben szorosan követte a hivatali szervezet felépítését, más esetekben pedig eltért azok tói s tárgyi egységeket alakított ki. Emiitettük már, hogy Debrecen magyar tipusu városként fejlődött a történelem folyamán s ügyrendjének kialakítása eltért más városoktól; ennek következtében a levéltári egységek kialakítása nagyon változatos. Ha utólagosan, történettudományunk mai állásfoglalása alapján nyulunk a fóndképzés kérdéséhez, altkor mesterséges rendszereket hozunk létre, minthogy a tondokat magunk határozzuk meg a városi hivatalszervezet tudományosan megállapított ismeretei alapján. Az egykorúak azonban, araikor a fondokat kialakították, nem minden esetben figyeltek fel a hivatalszervezet felépítő86