Levéltári Híradó, 9. (1959)
Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György: A fondképzés néhány tapasztalata Debrecen város feudális kori iratai alapján / 80–92. o.
* vatalon belül á hivatal íunkciójának megfelelően önálló irattárak alakultak ki, vagy még inkább, ha maguk az iratok más-más funkció alapján tagolódtak (pl. testimoníales). Ilyen esetben az önálló irattár anyagát is önálló fondnak kell vennünk, tehát a íondképzés alapjául ebben &* esőiben egyeűen tdifferentla speeittca» Játszik szerepet az irattár, amelynek önállóságát részben a hivatal funkciója, részben az iratok belső tárgyi összefüggései alakították ki. Nem szabad elfelejteni, hogy a feudális korban.- különösen vidéken - a fondok kialakításának módszere sokkal szubjektívebb volt inkább épített ösztönös elemekre, mint a központi kormáeysze** veknél, ahol legtöbb esetben tanult emberek dolgoztak a levéltárban, akik évtizedek gazdag tapasztalatait vették át elődeiktől s nem a tárggyal ismeretlen ügyvédekként vagy más érteimisé* giekítént kerültek egy-egy levéltárba. Organikus, történetileg egybetartozó iratok összefüggéséről következetesen tehát a feudális korban alig-alig beszélhetünk, bár ilyesmivel találkozunk, A hojland iskola biológiai értelmezését alkalmazó levéltári testekről (a porosz Archív kör perből) pedig a íei* dália Debrecenben legföljebb azok szólhatnak, akik csak elméleti alapon alakítják kJ a levéltári anyag történeti képét A feudális Debrecenben a hivatalszervezet felépítése másodrendű szerepet Játszott a levéltári anyag elrendezésénél, a íondképzésnél s előtérben az a nézőpont állott hegy mflyep szerepet (funkciót) töltött be maga az irat s ennek megfelelően igyekeztek sorozatokat, gyüjtemé* nyéket kialakítani más írategységek mellett Ha az újkori * helyesebben polgári kori °* fondképzés elvéből indulnánk k|, a Debrecen vá* ros igazgatása során létrejött összes iratokat egységes londnak kellene tekintenünk, mert maga a város egységes vezetés alatt átlőtt, a városi hatalom minden szakigazgatási szerv löiött azonosnak mondható s nem alakultak ki különböző típusú hivatalok, legföljebb szakágazati resszortok* Bmíait figyelemmel kell lennünk a hatóság szervezetére, de a Íondképzésnél nagyobb jelentőségei kell tulajdonitanunk az irattár szervezetének, amely a hatóságon *• hivatalon ** belül kialakult r A debreceni levéltári anyag a feudális korban három nagyobb egységre tagolódott: ütkos (magán), régi iratok és ujabb Íratok levéltárára* Ez a három egység egyben szervezetileg Is ejfr különüli de a bennük őrzött iratanyag nem egy#«egy hivatal működése során keletkezeti hanem ap iratok funkciója alapján különböző hivatalok tevékenységéből állott elő. A feudális korra általában Jellemző, hogy a levéltárba került anyag értékét elsősorban nem az ügyvitelben érvényesüld jelentősége határozta meg, nem az Iratok tudományos* hanem Jogbizic* sitó funkciója volt az ok, amely miatt valamely iratot féltve őriztek és rejtetlek el szekrények méf lyén. ládák fenekén, mlg más Iratot télredobtak vagy hanyagul kezeltek függetlenül a további tudományos kutatás számára kiváló forrásértékétől* A termelőerők fejődése, a gazdasági, társadalmi és kulturális élet differenciálódása a poif gári fejlődéssel párhuzamosan még a feudalizmus méhében, ezeken túlmenően pedig a kultúráiig élet színvonalának emelkedése és a XViit szóban mindinkább előtérbe kerülő tudományos vizsgálódások, történeti kutatások állandóan előtérbe állitották a Jog biztosító okmányok mellett a tudómat nyes forrásértékű levéltári anyag védelmének követelményét Hozzájárult ezekhez a kormányba* lóságoknak az a követelése, hogy a városgazdálkodás ellenőrzése cellából a íontosabb elszámolásokról, intézkedésekről* majd Jegyedkönyvi határozatokról, később magukról az összes Jegyzet könyvekről az önkormányzatok másodlatot terjesszenek fel az ellenőrző hatóságokhoz. Szék az erők együttesen vonták' maguk után. hogy fokozatosan megindult a levéltárak rendezése, a bennük őrzött iratanyag rendszerezése, majd regesztrálása s azok után meghatározott fondok kialakítása, Meisner állapította meg, hogy *az első levéltárképződmények semmi mások, mint elhelye* zett irattárak*, vagy myugalomba helyezett irattárakt, amelyek minden rendezés nélkül csak Őrzési helyüket változtatták meg. de nem belső összefüggésüket A tervszerű iratkezelés Debrecenben is a XVI. sz. óta mutatható kj,. amikor elsősorban a birtokjogi vonatkozású anyagot számozták le, minthogy azok valamely Jogi cselekményt rögzítettek 9 a város vagyonjogi helyzetének Jogbiztositó dokumentumait alkották. Ebben az időben indulhatott még * feltevésünk szerint *# a titkos levéltár szervezése, ahol helyet találtak az ilyen természetű oklevelek, majd később ügyviteli iratok* 85
