Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Leidecker Jenő: Két műhelytanulmány az abszolutkori megyei iratkezelésről: Somogy megye abszolutizmus kori iratainak irattári rendszere / 62–79. o.

A kőszegi és németujvári ügyészségek, tekintve, hogy 1854-ben megszűntek, már nem tértek át a kutíős, alapszámos irattározásra* Az ismertetett rendszerek alapján a leltárlapokon az irattári rendszer fejezetben csupán az eltérések ismertetésére szorítkoztam, s a két irattári Fő típus közül az 1850^53 júniusig tartó jegyzőkönyvi, kurrens iktatásu és irattározási rendszert 1» rendszer megjelöléssel, mig az 4853. július ** -1860-ig tartó kutíős alapszámos rendszert IL rendszer megjelöléssel jelölöm, Horváth Ferenc + + + SOMOGY MEGYE ABSZOLUTIZMUS KORI IRATAINAK IRATTÁRI RENDSZERE Az 1848~49«es szabadságharc elnyomását követő önkényuralom idejéből a Kaposvári Állami Levéltár őrizetében lévő levéltári íondok között forrásérték szempontjából legjelentősebb a Somogy vármegyei cs. és kir. kormánybiztos és polgári íőnök irattára. Ezen irattárban ** ma már fel nem deríthető elgondolás alapján ¥ a múlt század levéltári ren* dezői besorolták a k.u.fc, Staatsanwaltschalt és k, u»k* Bauamt irattárakat, valamint a «Grundenüastung» cimü iratokat is, jóllehet az állam ügyészségi és a megyeíőnökségi irattárak között összefüggés nincs^ a megyei építészeti hivatal és a megyeíőnökségi irattárak között pedig összefüggés csak annyiban van, hogy a középitkezésekben, útépítésekben a megyei hatóság kezdeményezéseket tett és ellem őrzést gyakorolt Nyilvánvaló, hogy ezen hivatalok irattárai a megyeíőnöki irattár tartozékainak nem tekinthetők, ezért az abszolutizmuskori irattárak legutóbbi rendezése során ezen irattárakat szét kellett választani és eredeti rondjükbe visszaállitani. A (Grundentlastung* c„ a föld tehermentesítéssel kapcsolatban létrejött irattárat, amely a me* gyelönöki irattártól ugyancsak le kellett választani és eredeti irattári rendjébe visszaállítani, mert 1857. június 17-től a földtehermentesitési és kárpótlási ügyeket külön könyvekbe iktatták és indexelték. Az alábbiakban minden történeti értékelés vagy kommentár nélkül rögzíteni és összegezni kívánjuk mindazon irattár technikai tapasztalatunkat, melyet a fenti anyag rendezése során szereztünk* 1. Meg

yeíőnökségi irattár 1 A cs. és kir, kormánybiztos és polgári főnök irattára az itt kialakított terminológia szerint (megyeíőnökségi irattár* elnevezést nyert és felöleli az 1850c január l-töl 1860. okt. l-ig terjedő időből a megyefőnökség protocollumait, indexeit és az elintézett, elirattárózott megyei közigazgatási iratokat, összesen 56 iratfolyóméter terjedelemben. Mindezeket 1853. dec, 3<t-ig túlnyomóan magyar nyelven, 1854. jan. l-től kezdődően pedig túlnyomóan német nyelven vezették, „ Somogy megye 1850-ben a tolnai kerületi cs. és kir. főispán alá volt beosztva. 2 í Az utolsó megyei bizottmány* nagygyűlést 1849, július 9-én tartották, ettől az időponttól 1850. jan, l-ig, valamint 1860. okt. 1-tői december 20-ig a levéltár őrizetében semmiféle közigazgatási irat nincs. /' 62