Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - FIGYELŐ - Felhő Ibolya: Az NDK városi levéltárairól készítendő útmutatók irányelvei / 251–253. o.

gatóaág ugyanis tervbevette, hogy külön kiadványsorozatban közrebocsátja a Német Demokratikus Köztársaság valamennyi városi levéltárának (márpedig tfyen nagyon sok van) leltárát, önálló kőiéiként fognak megjelenni a nagy, Jelentős városi levéltárak leltárai; a közepes éa kisebb városi levéltárak leltárait pedig közigazgatási egységek szerint kialakított közös kiadványokban publikálják. Szükséges tehát, hogy egységes szempontok szerint történjék e kiadványok előkészítése; ugyanakkor azonban azt is hangsúlyozza az utasítás, hogy *> történeti fejlődése és belső tagozódás következtében - minden egyes városi levéltár külön egyéniség s ezért a leltár készítőjének meg keli hagyni azt a lehetőséget, hogy á levéltár sajátos struktúrájának megfelelően dolgozza ki a leltárat A leltárnak az utasítás szerint a következő fejezetekre kell tagolódnia; l Történeti bevezetés a) A város története b) A város alkotmány- és közigazgatástörtónetének rövid összefoglalása c) Irodaion & A városi levéltár és állagai a) A városi levéltár története 6) Az állagok A Történeti bevezetéssel kapcsolatban az utasítás általánosságban arra int, hogy ennek megírásában a levéltáros szűkszavú, takarékos előadásra törekedjék s ne tekintse öncélú feladatnak; a követelmények azonban, amelyeknek a Bevezetésben eleget kell tennie, meglehetősen nagyok, A várostörténet megírásában főként a következő kérdésekre kell kiterjeszkednie : A város első említése, a várossá-válás és a városi jog, a város territoriális hovatartozása és ennek változásai, a lakosság számának és a város területének fejlődése, a népesség szociális összetétele, fontos gazdasági események, a munkásmozgalom és a szakszervezetek kialakulása, politikai gazdasági és kulturális munka 4945 után, a szocializmus építése. A város alkotmány- és közigazgaíástörténetéröl szóló részben tárgyalnia kell a városnak a földesúrhoz való viszonyát, a tanács és a városi önkormányzat szervezetét, a városi jog kodifikálását, az abszolutizmus hatását a városi alkotmányra, a'városi jog újjáalakulását a 49. és a 20. században s a városi alKofrnany demokratikus átalakulását 4945 után, valamint a városi közigazgatás és a városi hivaiaiok fejlődését (kisebb városoknál azonban csupán a 49. század második feiéig visszamenve). Az irodalom összeállításában a városra vonatkozó jelentősebb és hozzáférhető müvekre kall szorítkozni, be kell azonban venni a nyomtatásban meg nem jelent fontos munkákat éa krónikákat is, A leltár II részében először a városi levéltár történetét kell megírni, kiterjeszkedve a városi levéltár első említésére, a levéltár őrzési helyére és ennek változásaira, fontos állagok átvételére, a levéltárat ért veszteségekre, a levéltárban folyt rendezési munkákra, átalakításokra, a neves városi levéltárosok működésére s a levéltár jelentősebb kiadványaira. Ezután következik a munka leglényegesebb része, az állagok ismertetése. Ennek a résznek a tagolódásai, az állagok sorrendjét a levéltár struktúrája szabja meg. Az egyes állagok ismertetésében először is az állag cime áll. Azután annak a városi hivatalnak, vagy üzemnek főbb adatai (története, működési köre stb.) következnek, amelynek iratait tartalmazza az állag; olyan állagoknál, amelyek különböző városi hivatalok irataiból tevődnek össze, ehelyett az állag rövid jellemzését találjuk: azt, hogy milyen tárgykörben, milyen hivatalokban keletkeztek az iratok. Ezután az állag időhatárait és terjedelmét közli a leltár (az utóbbit folyóméterben), majd a levéltári segédleteket sorolja fel, megadva készítési évüket is. (A német levéltárak ugyanis általában nem egykorú irattári segédkönyveket, hanem a levéltárban készült uj segédleteket használnak.) Végül • Tartalom* címszó alatt leírja a leltár az iratok tárgyát és a raktári egységek (pl. csomók) számát, sőt nagyobb, tagolt állagoknál minden egyes állagrész cimét, évkorét és raktári egységeinek számát külön-külön közli. (Az oklevél - és térképállagok ismertetése a dolog természeténél fogva némileg eltérő módon készül.) A városi levéltár törzséhez csatlakozó hagyatékokat 252