Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - FIGYELŐ - A lengyel levéltárak negyedik módszertani konferenciája / 227–244. o.

A maradandó értékű iratokat a kerületi hivatalok anyagában a következők jelenük: a hivatal és az alárendelt állami gazdaságok szervezésére vonatkozó iratok, az öves elemzések, az ingatlanok átvételére vonatkozó iratok, az ingatlanok nyilvántartása; a term és eredményről és annak minőségéről szóló kimutatások, a saját szállítóeszközökre vonatkozó iratok, a mezőgazdasági-ipari létesítmények, azok beruházásainak, termelésének iratai, az épületek szemléjére vonatkozó jegyzőkönyvek, beruházási tervek és azok beszámolói, a mérlegek, mérlegbeszámolók és azok mellékletei, a káderanyag és a technikai dokumentáció. ül A termelőszövetkezetek ;-i A termelőszövetkezetek 1949-52 között a «Lengyel önsegélyt nevű mezőgazdasági szövetkezeti szervezetnek voltak alárendelve. 1952 után a termelőszövetkezeti mozgalon föllendülésekor a vajdasági és járási mezőgazdasági osztályok foglalkoztak a termelőszövetkezetek irányításával. 1956-57-ben a termelőszövetkezeteket egy vagy több személyből álló felügyelőség alá rendelték. A vajdasági szervezet élén a termelőszövetkezeti tanács áll, s emellett külön gazdasági, önkormányzati és művelődésügyi osztályok álinak. A tanács irodája elnökből, titkárból, továbbá felügyelőkből és könyvelési instruktorokból áll. A Járási iroda azonban csupán néhány személyt foglalkoztat A maradandó értékű iratok meghatározása bizonyos nehézségekbe üíköcik a termelőszövetkezetek esetében. Elsősorban az iratok több-példányos volta miatt (termelőszövetkezetnél, járási és vajdasági irodákban, a termelőszövetkezetet finanszírozó banknál, a fontosabb iratok még a pártszervezet levéltáraiban is megtalálhatók), ugyanakkor azonban olyan Iratlajtákat is találhatunk, amelyek egyetlen példányban késsültek és csak fl termelőszövetkezetnél vannak meg; Más elbírálási kivan a termelőszövetkezetek 1956 előtt és utáni iratanyaga. Tekintettel arra, nogy az első korszak (1956 előtti) anyaga mind a termelőszövetkezetnél, mind a vajdasági és járási fórumoknál elpusztulhatott, ezért a szerzők javasolják, hogy átmenetileg valamenryi irattárában megtartandók bizonyos iratok, amelyek közül később a levéltárba törtónt átvétel után lehet a felesleges példányokai kiselejtezni. Maradandó értékűnek minősítik a szerzők a termelőszövetkezetek iratai közül a következőket: a közgyűlési és zárszámadási Jegyzőkönyvek, a tagok, & beiiozofit föld és jósság nyilvántartása, éves tervek és beszámolók. Néhány termelőszövetkezetnél példaképpen megtarthatok z leltárak, az állatállomány nyilvántartásába iöldkönyvek. Éríőkes forrásul szolgáinak majd a tor ma lösz ö* vetkezet megalakulását előkészítő iratok. A járási termelőszövetkezeti tanács anyaga tulajdonképpen két részből áll: egyrészt a járás egész termelőszövetkezeti mozgalmára vonatkozókból, másrészt az egyes termed őszövetek felterjesztett irataiból. Az utóbbiak a termelőszövetkezetnél az «A» kategóriába tartoznak, ezeket a levéltárakba kellene átvenni, s amennyiben a kérdéses termelőszövetkezetnél nem maradtak fenn, továbbra is megtartani. • Nagyjából ugyanez a helyzet a vajdasági termciőszövetlcezeü tanács c-k iratanyagánál is, az egész vajdaságra vonatkozó csekély mennyiségű iratanyagból a tanács jegyzőkönyvei, a bizottsági jegyzőkönyvek, s a vajdasági termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésére és a megtartott szemlék. & vonatkozó iratok jelentenek maradandó értékei, A mezőgazdasági iratok kérdésében a bizottságban az a nézet alakult ki, hogy azok közül csupán a minisztériumok, a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak iratai iariandók meg, az állami gazdaságok iratainak nincs maradandó értéke, azokból legfeljebb mintákat kell megtartani, A termelőszövetkezetekben is csak egész kis százalékban keletkezik tartus megőrzésre szolgáló anyag. Miig az 1956 előtti iratokkal itt is óvatosabban kell bánni, az 1956 utáni anyag zuz240