Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Belov, G. A.–Makszakov, V. V.: A Szovjetunió levéltárügyének új szakasza / 204–217. o.

Egyidejűleg meg kell oldani az effajta dokumentumanyagoknak a Szovjetunió egyik központi állami levéltárába történő koncentrálását, ahol biztositható azok megfelelő épsége és tudományos felhasználása Országunk a levéltárfejlesztés és a publikációs munkaterén szerzett tapasztalatai lehetőséget nyújtanak a fentebb említett tudományágak kutatómunkájának szélesebbkörü megszervezésére. Megéreti a szükségszerűsége annak, hogy e tudományágak müvelésére létrehozzunk egy egyesített tudományos-kutató központot A Moszkvai Állami Történéti Levéltári Főiskolán lévő speciális tanszékek - amelyek professzorai és aspiránsai egy sor, az állami levéltárak tevékenységóvei egyenes kapcsolatban álló tudományos kérdés kidolgozásával foglalkoznak,. - megkönnyítik azt hogy a íeníenliteti központ a Levéltári Főigazgatóság, az állani levéltárak és a Szovjetunió egy sor egyéb tudományos intéz mony el tudományos munkatársainak bevonásával megvalósítható legyen. Módszertani szabályzataink és instrukcióink nem mindig veszik kellően figyelembe az ország történelmi fejlődésének különböző szakaszaiban keletkezett dokumentum anyag ok differenciált kezelését Nem véletlen* hogy a szovjet korszak dokumentumainak publikálásával foglalkozó archeo gráfusok az utóbbi időben élesen, felvetették a szovjet társadalom történetére vonatkozó dokumentumok kiadásával kapcsolatos szociális uj szabályok kidolgozásának kérdését Az irányt mutató módszertani szabályzatok felülvizsgálata a világ első szocialista állama történetének legértékesebb dokumentumaival kapcsolatos gyakorlati feldolgozó munka szemszögéből, az összes levéltári intézmények s közöttük a megszervezendő tudományos kutató központ elsőrendű feladata, A szovjet történész levéltárosok, akik tudományos kutatómunkát végeznek, felelősek a Szovjetunió ievéltárfejlesztésének elméletével, történetével, és gyakorlatával kapcsolatos kérdések helyes megvilágításáért ElengedheteÜen a kérlelhetetlen harc a levéltárüggyel kapcsolatos burzsoá elméletek; a marxista-leninista elmélet szerepének és jelentőségének a levéltárügy terén való csökkentését célzó, a burzsoá levéltárosok részéről megnyilvánuló kísérletek; s azon marxista-leninista elvek elferdítése ellen, melyek alapján fejlődik és erősödik az a szovjet levéltári rendszer, amelyet gyakran a szocialista tábor összes országainak levéltárosai is alapul vesznek. Különös jelentőséggel bir ez napjainkban, amikor a szovjet levéltárosok kapcsolatai a külföldi levéltári intézményekkel megerősödtek, s amikor növekszik a külföldi levéltári irodalom beáramlása országunkba. Sajnos

r a levéltárosaink tolla alól kikerülő munkákban nem mindig találjuk meg az imperialista tábor levéltárosai olyan megnyilatkozásainak a kritikáját, amelyek a íevéítártanban és archeográfiában idealista és formalista elméleteket propagálnak, a levéltári szervezet decentralizált rendszerének előnyeit bizonygatják és a Szovjetunió levéltárfejlesztésének marxista-leninista elv; alapjai ellen lépnek fet Folyóirataink - többek között az isztoricseszkii Arh.iv Is « a külföldi íevéltárügynek szentelt cikkekben és jegyzetekben legtöbbször megelégszenek az információs jellegű közlem ónyekkeL Megért, a szükségszerűsége annak is, hogy gyakorlatban megoldjuk a Szovjetunió Állami Archeográfiai Bizottsága létrehozásának régen íelvetett kérdését. A történelmi forrásanyagok kiadásának koordinálása a tudományos kutató intézetek között, e kiadványok tervezése, - amiről a Szovjetunió Állami Levéltári Fondjáról szóló rendelet is beszél ~, csak abban az esetben valósitható meg, na a Levéltári Főigazgatóság,, a Marxizmus-Leninizmus Intézet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Archeográfiai Bizottsága, a Moszkvai Állami Történeti Levéltári Főiskola, egy sor hivatali irattár, s egyéb intézmények képviselőibői tekintélyes Állami Bizottságot hozunk létre. Az Állami "Archeográfiai Bizottság feladatául kell kitűzni a publikációs munka koordinálásának feladatát az archeográfia elméleti és gyakorlati kérdéseinek általánosítását és kidolgozását a történelmi forrásoknak a sajtóban való felhasználásával kapcsolatos kérdések megoldását a 215