Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Belov, G. A.–Makszakov, V. V.: A Szovjetunió levéltárügyének új szakasza / 204–217. o.

jog viszonyát illetően a gazdasági téren tett ismert útmutatását kell alapul venni, hogy •szélesítsük az állami beavatkozását alkalmazását a «magánjogi viszonyokba*, szélesítsük ki az államnak a * magánszerződések* hatálytalanítására vonatkozó jogát, a tpolgári jogviszonylatokban» ne a corpus juris romanl-t hanem saját forradalmi jogtudatunkat alkalmazzuk.* Áz állami levéltári íondról szóló rendelet elegendő alapot ad az állami beavatkozás kiszélesítésének határozottabb intézkedéseihez, a személyi eredetű, s az Állami Levéltári Fond állományába sorolandó dokumentumanyagok védelme terén. 4 szemelyi- eredetű fondok épségének biztosítása terén érvényben lévő intézkedések mellett ki keit dolgozni olyan javaslatokat is, mint a dokumentumanyagok - többek között a hazai tudomány és kultúra alkotómunkásainak tevékenysége íolytán keletkezett anyagok - a Szovjetunióból való kivitelének megtiltása, amit az OSzSasK Levéltári igazgatóságáról szóló -1929, évi rendelet leszögezett; az állami közjegyzői szervek részére a hasonló dokumentumok magánszemélyek számára történő eladási, átadási és ajándékozási okmányai hitelesítésének utasításban történő megtiltása, az állami levéltárakon kívül levéltári intézményeknél őrzött magáneredetü Iondok nyilvántartásba vétele. Egyidejűleg szigorú ellenőrzést kell bevezetni a levéltár! igazgatás szervei rószarőí a Szovjetunió Állami Levéltári Fondja állományába sorolt dokumentumoknak a öa gánforgalomból való kivonását kimondó törvény pontos végrehajtására vonatkozóan. Célszerű lenne szintén a szélesebbkörü tájékoztatás terén intézkedéseket foganatosítani - különösen a mii veszeti szövetségek tagjai.- az irók, zeneszerzők, képzőművészek stb. között a személy: eredetű, a Szovjetunió irodalmának és művészetének központi állami levéltára részére átadandó iondok őrzésének, leldolgozásának és leihasználásának módjáról, valamint a hasonló jellegű köztársaság?,., területi és megyei őrzőhelyek megszervezésével kapcsolatos kérdések kidolgozásáról, A levéltári szerveknek nagy ügyeimet kell íorditaniok a film? fotó- és hangfelvétel árcfeivumok kiegészítésével kapcsolatos szervezeti és technikai kérdések kidolgozására. Az ilyenfajta dokumentumanyagok Jelentősége és szerepe napról-napra nő a tudományos kutatásban, a törne ges politikai nevelő munkában és a pedagógiában. Nagy jelentőséget kap a dokumentumanyagok mikro-fotó másolása, levéltárainknak a külföldi levéltárakból való kiegészitésénéL E íeladatnak - amelyet a Szovjetunió Állami Levéltári Fondjáról szóló rendelet, a Szovjetunió Levéltári Főigazgatósága elé állit - megoldása nagyarányú előzetes munkát igényel azoknak a konkrét kérdéscsoportoknak a meghatározását illetőleg, melyekre vonatkozóan dokumentumleitárást és mikrofotó-másolást kell végezni, A» feltárás tematikus programjának kidolgozásában elengedhetetlen a különböző tudományágak tudományos dolgozóinak - a történészeknek,, közgazdászoknak, geográfusoknak, irodalomtörténészeknek, és másoknak a széleskörű bevonása. Mint ahogy az Isztoricseszkij Arhivban már közöltük, a Szovjetunió Levéltári Főigazgatóságának képviselői már elkezdték a dokumentumfeltárást néhány külföldi levéltárban. Elvégezték ezt a munkát Finnországban, ahol feltártak 800 000 olyan dokumentumoldalt amely adatokat tartalmaz a Szovjetunió történetére, -- elkezdték a feltárást Franciaországban és Romániában. Most szervezik ezt a munkát Ausztriában, Svájcban, Svédországban és más országokban. Ebben a vonatkozásban felmérhetetlen segítséget nyújthatnának az állami levéltárak kiegészítéséhez azok a történészek és más kutatók, akiknek a szovjet állam lehetőséget ad a kül föld? államok levéltáraiban való kutatásra. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy sok olyan kutató,, ak' megkapja a külföldi levéltárakban a dokumentumok kópiáit, azokat saját szerzeményé nek tartja, és saíát irattárának kiegészítésére használja. Az állami levéltárakba ezek az anyagok a mai napig nem kerültek be. Ezért nincs kizárva, hogy évek multán ugyanazokba a tudómányos intézetekbe, ugyanazokkal a célokkal ujabb kiküldetéseket kell majd szervezni. Lenin összes müvei 36, köt, 518. old. oroszul.