Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Belov, G. A.–Makszakov, V. V.: A Szovjetunió levéltárügyének új szakasza / 204–217. o.

expedícióknál a szüzföldek és meg. nem müveit földek feltörésénél stb.

t napirendre lehet íüzni a dokumentumok az állami levéltárak számára határidő előtti beadását így dolgoztak a levéltári szervek a. levéltárügy központosításának első éveiben is„ s ennek eredményeként őrizték meg az 4917-25-ös évekből a legfelsőbb szovjethatalmi szervek és központi igazgatóságok legfontosabb íondjait Így keil ma is dolgoznunk ahhoz, hogy biztosithassuk azoknak a legértékesebb dokumentumanyagoknak a megőrzését, melyek a szocialista épités befejező szakaszát és országunkban a kommunizmus felépítését jellemzik, Az állami levéltárak kiegészítésére vonatkozó konkrét tervek összeállításánál figyelembe kell venni a különböző alárendeltségű; össz-szövetségi, köztársasági, területi, megyei, járási hivatalok dokumentum anyagai koncentrálásának rendjét, és külön időpontjaikat, Ezzel kapcsolatban feltétlenül figyelmet keli fordítani azoknak az anyagoknak a kiegészítésére, amelyek a változó íondállományu állami levéltárakba (átmeneti levéltárak - LH sz^rk.) kerülnek, s csak bizonyos meghatározott idő elteltével kerülnek át a köztársasági, megyei, vagy területi jelentőségű levéltárakba, Nem szabad elfelejteni azt hogy a változó fond állományú levéltárakban nem mindig biztositható a megfelelően szakképzett eljárás a megőrzendő anyagok kiváia«stá»Anát ugyanakkor a kolhozoké állami gazdaságok, gépállomások,, községi szovjeteké v^ovelkéretek, kisipari szövetkezetek anyagai között is - amelyek az ilyen levéltárakba kerülnek - nagy tudományos és gyakorlati értéket képviselő anyagok vannak, A kultúra általános növekedését a Szovjetunióban különösen az jellemzi, hogy a valamikor elmaradt falu kulturális téren, gyorsan utoléri a várost A falusi ember hatalmas tudásszomja felkelti az érdeklődést a Járás, kolhoz,, a község története iránt. Ez elősegíti a különböző kulturális intézmények: kultúrházak, muzeumok, könyvtárak munkájának fejlődését amelyek érdekeltek a történelmi dokumentumok mindennapos leihasználásában. Mindez több levéltárosnak alapot ad arra, hogy felvesse a változó íondállományu levéltárak olyan állandó fond állományú levéltárakká való átszervezésének a kérdését, amelyek a járás gazdasági és kulturális építését szolgálnák. Ezt a kérdést alaposan tanulmányozni kelt A levéltári intézmények kötelessége az is, hogy magukra vállalják a kezdeményezést az Állami tevéitári Fond olyan dokumentumanyagainak a feltárásában és nyilvántartásában, s később az állami levéltárakba való koncentrálásában, amelyek jelenleg nincsenek az állami levéltárakban és a hivatali irattárakban. Először is tervszerűséget keli bevezetni a személyi eredetű levéltári fondok, gyűjtemények és egyes dokumentumanyagok nyilvántartása és koncentrálása terén, A rendelet arról szóló útmutatása,, hogy az állami levéltári fond dokumentumanyagai nem lehetnek adás-evetéi, vagy más ügyletek tárgyai, hatásos fegyvert ad a levéltári szervek kezébe a rendelet által körülirt személyek csoportjának tevékenysége folytán keletkezett tudományos szempontból értékes dokumentumok megőrzéséhez. Aligha lehetne valamivel is igazolni bármelyik szovjet embernél az egyéni gyűjtők, vagy esetleges birtokosok kezén iévő, tudományos szempontból azonban értékes dokumentumok gondatlan őrzése általa ismert tényéhez való közömbös, hozzáállást Annál inkább nem igazolható az ilyen viszony a levéltári intézmények részérőt S aligha lehet megbékülni az öröklési vagy szerzői jogra vonatkozó törvények tisztán formalis értelmezésével akkor, amikor nagy tudományos jelentőségű dokumentumokról van szó; az irók, zeneszerzők olyan kéziratairól, amelyek a hazai kultúra értékes emlékei, vagy még inkább áz állami intézmények levéltári fondjainak részét képező olyan dokumentumokról, amelyek a véletlen folytán magánkézben vannak és «adás-vétel» tárgyát képezik. Még egyes kapitalista országokban is vannak olyan törvény ele, amelyek megtiltják a személyi eredetű iratanyag kivitelét az országból,, s bevezették a magánjellegű irattárak nyilvántartását ami lényegében az államhatalom beavatkozása e levéltári anyagok birtokosainak magántulajdonába, i/gy gondoljuk., hogy a magánkézben lévő, adás-vétel és más ügyletek tárgyát képező összáliami Jelentőséggel biró történelmi dokumentumok kérdésében VJL teninnek a közjog és magán-