Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bautier, Robert-Henri–Padányi Gulyás Gyuláné: A levéltárak a történeti kutatás szolgálatában: összefoglaló jelentés az V. Nemzetközi Levéltári Kerek Asztal Konferencia számára, Lisszabon, 1959 / 63–106. o.

* Párizsban, az Archives Naüonales-ban, a sürgetően fölmerült íeladatoknak megfelelően* levéltáros-munkacsoportok alakultak bizonyos íondok leltárának mielőbbi elkészítésére.; a munka* közösség valóban sokkal rentábilisabbnak bizonyult, mint az elszigetelt levéltárosok munkája. Jelenleg hárman (levéltáros és egyéb munkatárs) egy térkép- és tervkatalógus készítésén, másik három (az Országos Tudományos Kutatóközpont egyik munkaközösségével együttműködve) a XIV. századi parlamenti regisztrumok leltárának összeállításán, öten pedig a írancia íorradalom korából való-magánlevéltári Íondok leltározásán fáradoznak. Ma már nem lehet többé íolytatni azt a gyakorlatot hogy bárki egy tetszése szerinti fond leltározását vállalja s azon kedvére munkálkodjék, (noha egyesek még gondolnak erre), s ugyanakkor annyi más, gyakran hasonlóan értékes íondnak még a szükséges segédletei se készüljenek el, . Sajnos azt is láttuk, hogy valamely levéltáros távozása vagy áthelyezése folytán igen sok leltár félbemaradt, ügy véljük,-elengedhetetlen, hogy valamennyi levéltárban - jelentősben s kevésbé jelentősben egyaránt ** a kutató rendelkezzék elsősorban egy általános útmutatóval, valamennyi fond sommás Jegyzékével, a továbbiakban pedig készítsenek a leltárakra vonatkozóan egy hosszabblejáratu, a «sürgösség» valódi helyzetének megfelelő tervet, s hogy e tervhez tart-' sák is magukat B *• Levéltári segédlettipusok szabványosítása Bz a kérdés egyenesen fölveti a leltárak szerkesztésének problémáját: nem vojt benne a szétosztott kérdőívben, amely csak arra szorítkozott hogy megkérdezze, ki az. aki a segédlettipus megválasztásában dönt Ez utóbbi kérdésre válaszolván, sokan ugy vélték, helyénvaló; ha közlik a leltárról való elképzelésüket és a gyakorlatban megvalósított szabályzatokat A válaszok felülvizsgálata e beszámolónkban, de a Kerekasztal ülésein is túlságosan messze ragadna bennünket.' az volna a kívánatos, hogy egyik közeljövőbe ni konferencián megfelelő teret biztosítsunk a •levéltári leltárak* kérdésének. C*Levéltári segédletek kiadása Ezen a területen még inkább mint egyebütt, megállapíthatjuk, hogy igen kevés levél tarig az-? gatás rendelkezik igazi, általános kiadvány-tervvel. Magyarországon az elsődleges cél az. hogy sokszorosított formában kiadják az össz&s levéltári alapleltárakat, ez a terv jelenleg befejezéshez közeledik; ezután következnek a történet íondok szó szoros értelmében vett leltárai, nyomtatott formában; jelenleg a Helytartótanácsé (1724-4848) van nyomdában. Az USA-ban valamennyi levéltári segédletet az országos levéltár általános tervének megfelelően készítenek el, s a törvénynek megfelelően, sokszorosítva, nem pedig nyomdai utón. • Csehszlovákiában, Lengyelországban nyomtatva vagy sokszorosítva, az általános tervben szerepelnek, miután figyelembe vették a történeü kutatás szempontjából képviselt értéküket, tudományos színvonalukat és az anyagi lehetőségeket Svédországban a levéltárigazgató és a felelős levéltáros beszéli meg egymással a leltárak kiadását; ez az általános tervezés kereteiben történik, azonban takarékossági meggondolásokból szivesebben választják a sokszorosítást, mint a nyomdai előállítást 93