Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - FIGYELŐ - Vörös Márton: A svéd hadilevéltár / 231–238. o.

76* Az egyházközség, esperesség és országos egyház történetéről és egyházi népszokásairól 77» Az egyházi statisztika 79* Egyéb a 7v csoporthoz Figyelemre méltó az az óvatosság,, amely a selejtezés tekintetében mind a rendelkezésekben, mind a tanácskozásokban megnyilatkozik* Általában szükségesnek tartják a lelsöbb hatosán gok beleegyezését bármilyen selejtezéshez. Ugyancsak a Badeni Egyesült Evangélikus-Protestáns Országos Egyház levéltári rendtartása adja ebben a vonatkozásban is a különösen okos utasi* tást; amennyiben az egyházközségi levéltár helyszűke miatt az iratok kiválogatására kényszerül, helyezze el a kiválogatott iratokat az országos egyház (az egyházi főtanács) levéltárában* Sólyom Jenő A SVÉD HAPlLEVÉLUa Stockholm legmodernebb és legújabb városrészében az uj és régi stilus szerencsés ötvöze* tében épült íel néhány éve Svédország egyik legmodernebb impozáns levéltára, a hadilevéltár. A vörös téglából skandináv stílusra emlékeztetően emelt épület a levéltár alapításának 150. évfordtf* lójára készült el, s az ezzel kapcsolatos nagy ünnepségek a nagy nyilvánosság előtt is népszerűvé tették a levéltár fogalmát, A Hadilevéltár 480ÍH)en alakult IV. Gusztáv király rendeletére, a svédeknek Napóleon elleni harcainak évében* A levéltár 1805*től egészen 4873-ig a katonai felmérő csoporttal, majd a Topó* gráfiai Intézettel együtt illetve annak keretében működött s legfőbb feladata volt a régibb és ujabb műszaki felvételezések,térképek megőrzése, Svédország és a külföld viszonylatában, A legutóbbi nagy európai háborúk térképeit is itt őrzik* Az intézet főcélja az iratanyag mellett a kartográfiai rész megőrzése* A hivatalos svéd és külföld?térképeken kivül jelentős, és szakemberek előtt ismert magángyűjteményt is őriznek erről a területről, például Axel Oxensüerna magángyűjteményét a harmincéves háborubót Tudvalevően Oxensüerna a svédek legendás királyának, Gusztáv Adolfnak nevelője volt majd Krisztina királynő helyettese. Korlátlan hatalommal vezette Svédországot Jelentős szerepet Játszott a harmincéves háborúban. Térképgyűjteménye rendkívüli értékű* Ilyen magángyűjteményből (Hermelln Gusztáv) származik egy, a 48. század végéről való teljes atlasz-sorozat is. Azok a kísérletek, amelyek a hadilevéltár gyűjtőkörébe tartozó anyagnak egy szervezett levéltárban szükséges egyesítésére vonatkoztak, eléggé régi keletűek. Az 4873, évben a hadflevóltár elkülönült a Topográfiai Intézettől s a vezérkarhoz került Ekkor azonban már megindultak a munkálatok arra, hogy a hadüevéltárhoz bekerüljenek a központi és helyi katonai hatóságok iratai is. Erre főként az eddig különböző katonai intézményeknél őrzött irattárak kedvezőtlen elhelyezése és szakszerűtlen kezelése ösztönzött Értékes részek egyenesen pusztulásnak voltak kitéve. Így például a központi katonai hatóságok hatalmas iratanyagát arra használták lel, hogy katonai lőgyakor* latoknál a vaktöltések papirfejeit készítették belőle, sőt a mariabergi katonai műszaki műhelyben tü* zeltek is vele, Sokezer iratcsomó semmisült meg igy. Az utolsó pillanatban Hinckowström ezredes néhányszáz nagyértékü kötetet megmentett amelyet a hadilevéltárnak ajándékoztak. A maradványból lehet fájdalmas következtetésre Jutni az elpusztult anyag hadtörténelmi értékével kapcsolatban* Ezt a pusztítást elősegítette a régi hibás gyakorlat hogy ezeket az irattári értékeket többé-kevésbé a legfőbb parancsnok, vagy legalábbis csoportparancsnok magántulajdonának tekintették, A hadilevéltár közbelépésére, a történteken okulva különböző rormák valósultak meg a katonai hatóságok iratanyagának védelme érdekében, „A legutóbbi évtizedekben a Hadilevéitár működési területe jelentősen kiszélesedett. Uj Telada* tok merültek fel, s az arkíválíák mennyisége rohamosan növekedett. E feladatnövekedéssel kap* csdatban kiterjedt a működés a honvédelem területéről az egész katonai vonalra, beleértve most már a tengeri erők rógi levéltárát is„ Szervezési szempontból a továbbiakban a hadilevéitár nem 234