Levéltári Híradó, 9. (1959)
Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - FIGYELŐ - Vörös Márton: A svéd hadilevéltár / 231–238. o.
működött együtt a vezérkarral, hanem önálló működési kört alakított kt mely közvetlenül a király felügyelete alá tartozott Az 1943« évtől kezdve pedig a Hadilevéltár, mint levéltári hatóság szé* repel az összes honvédelmi,, szám szerint kb. 350 katonai intézményi (a szárazföldi* tengeri és légi haderők intézményei) számára* Ezekben az intézetekben a hadüevéitár,4elügyéietet gyakorol a levéltárakra vonatkozó összes szabályok betartása kérdésében* Helyszint találkozások nyO* mán személyi kapcsolatot tartanak lenn azokkal, kik felelősek az ország területén a katonai arkiváliák szakszerű kezeléséért Megvizsgálják ezek működését és szükség esetén gyakorlaJL irányítást is nyújtanak. Énnek megvalósítására a Hadilevéltár az arkiváliák kezeléséről utautaláí* sókat és előírásokat kőzöl. Hogy ennek gyakorlati haszna legyen* az osztályvezetők rendszerint a kezelőszemélyzet részére Stockholmban tartott kurzusokon útmutatásokat irányításokat adtak* Ez a továbbiakban a nélkülözhetetlen személyi kapcsolatok állandósítását biztosította E kapcsolatok fenntartása egyes időszaki problémákhoz, mint például a selejtezéshez is szükséges* A hadügyi adminisztráció nyomán az iratanyag erősebben megnövekedett mint bár# mely r más államigazgatási főszervnét A vezérkar, honvédelem^ egyéb adminisztrációs szervek iratanyaga hallatlanul megnövekedett és Jelentőségük is megváltozott, A katonatechnikai ténykedés szélesen kiterjedt és a katonai számadási eljárás is kibővült Az így megnövékedétt levéltári anyag a gondozás szükségét is megnövelte, de az előző radikális selejtezési eljárásokat is até» tuálíssá tette, Éppen ezért királyi kézirat rendelkezett aziránt hogy a katonai Intézetek által végrehajtott selejtezéseket a hadügyi levéltár ellenőrizze* Mint iratgyűjtő központ a Hadügyilevéltár állandóan átveszi a begyűjtendő anyagot rendezi, jelölt jegyzékeit hogy az könnyen kezelhető legyen a kutatás számára, A levéltár valójában nyilvános kutatóintézet mely naponként 15*47 órák között a kutatók rendelkezésére ált* * kutajö* termi szolgálat a teremben tanácsadással és felvilágosítással szolgál mindennemű katonai 1 kutatás tárgyában, Az adminisztrációban különböző Jegyzékek, katalógusok és leltárak állnak a kutatás rendelkezésére, s ugyanitt tanulmányozhatják a különleges katalógusokat is. Bent a kutatóterénV* ben referenseké nyvtár is kéznél van a kutatók számára, A Hadilevéltár céljainak megfelelően térkép* és tervgyüjteményt is őriz* Amikor a levéltár 1873#ban különvált a topográfiai intézettől, beszüntette a külföldi térképek szabályos és rendszeres begyűjtését pótlását Ezt a ténykedést a vezérkar topográfiai részlégei valamint ennék későbbi Jogutóda az (Állami Térképészeti IntózéU (Rikets AUmanna Kartverk) végezte később, De -1934, év óta* amikor isa teljesen önálló levéltár működési köre kibővült a térképészeü intézet minden uj készítményét itt deponálta, továbbá a modern külföldi térképgyűjteményekkel is kiegészítette a le* véltáf gyűjteményét így helyreállt az a régi helyzet amelyben az intézet térképbegyüjtővé Is vált A svéd nemzetvédelemre jellemző, hogy már a 47* század első telében*, mind a központig mind a'helyi igazgatásában állandó szervezet állott fenn* Az 1634*ben kiadott alaprendelkezés az egész svéd államigazgatást öt birodalmi kollégiumra bízta, ebből kettő katonaközigazgatási köz* pont illetve honvédelmi és tengerészeti kollégium volt Mindkettő feladata az volt hogy kézbentart sa a sorkötelesek behívását kiképzését valamint hogy á lögyvertermelést, ruházati kérdésit s a katonai ellátást szervezze. Továbbá feladata volt a katonai kiadások intézése, erődítmények * karbantartása, határvédelem ellátása, a hadi flotta felügyelete, a hadi flotta fejlesztése, a révmü* vek, tüzérség szervezése, paranesnoklási vagy mozgósítási rendelkezések* melyek a háborús érő biztonságát és kiépítését célozták. Mindezeket a kérdéseket a két svéd katonai kollégium sokkal nagyobb függetlenséggel végezhette a saját kormányán belül, mint a korszak külföldi hasonló szervet Az 1646. évi rendelet ujabb intézkedésékét tett a lovasság és gyalogság helyi p|e* rancsnokságaí számára is* Bz kifejezetten kimondja* hogy azok a vidékékhez kötve végzik fel? adatukat továbbá, hogy az ujoncozási végrehajtás általános lesz, amint ez Svédországban a kora középkorba visszamenően így volt A svéd vidéki katonai körletek tehát így messze visszanéznék történetükkel, Ezek közül több szerv ma ís létezik. Az erre vonatkozó további utasításokat X|* .Kfr roíy 168Ó»ban adta kt Ezek a rövid történelmi előzményei a svéd hadilevéltár anyaga keieteezé* sénokfc .•+> + + 232
