Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - FIGYELŐ - Sárközi Zoltán: Gazdaságtörténet és a levéltárak a 36. német levéltárosnapon / 216–219. o.

Dr» Hanns G r i ng m u th-D all m e r, a Magdeburgi Tartományi Főlevéltár vezetője arról beszélt, hogy a Német Demokratikus Köztársaság köztulajdonba vette az államosított válla* latok iratait és a vállalatok üzemi levéltárakat rendeztek be. Felveti egy Német Központi Gazdasági Levéltár alapításának gondolatát is. de megfelelőbb lenne véleménye szerint a tartományi Tőlevéltárak mellett szervezni meg a gazdasági levéltári osztályokat. A Leuna-Müvek, a Meisseni Porcelánmanufaktúra és a Zeiss-Müvek levéltárait önállónak kell nyilvánítani. A vita elnöke rámutat arra a veszélyre * a felszólalással kapcsolatban «* ami a íondok szétszedéséből köveöíezik. A Bádeni Anüin-Müvek egyes alapítási iratai például a Müncheni Német Múzeumban vannak. Dr* Ff iédrich Prtt se r, a Brémai Állami Levéltár vezetője arról beszélt, hogy a nagy tengeri kikötők kereskedelmi vállalatainak iratanyaga is mennyire hiányos. Az elnök válaszában utal arra. hogy milyen károk keletkezhetnek a nagy bankházak irataiban azért, mert ezek kezelése ma is titkos. Itt az állami szempontokat nem igen veszik figyelembe. Dr. Max D om árus, a Schönborn grófi család levéltárosa szólt még a magánlevéltárak fokozott Jelentőségéről, melyek közt gazdasági szempontból különösen figyelemre méltóak a vállalati és üzemi levéltárak. Befejezésül az elnök javasolta,, hívják fel a gazdasági szerveket, főleg a nagyvállalatokat irataik becsbentartására, megőrzésére és arra, hogy ne akadályozzák meg azt hogy ezek az arra érdemes kutatók rendelkezésére álljanak. Sárközi Zoltán + + + • Számunkra, ahol a Központi Gazdasági Levéltárnak már megindulásától fogva a többi levéltárhoz hasonlóan a történeti levéltár funkcióit is szánták, a referátumok e vonatkozása első olvasásra talán nem mond sokat. De ha a KGL keretein tulmenöleg gondoikozunk,s áttekintjük üzemi levéltáraink helyzetét (melyeknek a maguk s?^ kebb területén ugyancsak el kellene, 3 előbb-utóbb el is fog kelleni látni a történeti kutatásra is berendezett levéltár funkcióit) német kartársaink beszámolói sok tanulságot nyújthatnak. Üzemi levéltáraik szakmai, tudományos szinvonalat konkrét tapasztalatok hiányában persze nem tudjuk ériékeini. De ami e levéltárak kutathatóságával, hozzáférhetőségével, kulturált kezelésével kapcsolatos igényeiket s az ennek kapcsán előhozott számos gyakorlati Jóíanácsot, ötletet, kezdeményozéat illeti, ezek számunkra is hasznos szempontul szolgálhatnak. Az országosan is jelentős iratanyagu gazdasági szervek töríéneüleg értékos teljes iratényagának a KűL* ben Vídó koncentrálása a népi demokrácia nagyméretű -iparfejlesztésének- révén, az utolsó -10 évben megszületett, vagy szüíeto, egy-. re nagyobbszámu, hatalmas ipartelep, üzem, vállalat levéltárivá még csak most érő iratanyaga esetén perspektivikusan amúgy semfolytatható. Tudományosan és történetileg is kulturált üzemi levéltár rak létrehozása előbb-utóbb nálunk is elkerülheteŐéiB szükséggé fog válni. Az igy előálló problémák megoldásához, előretervezéséhez, - persze a szocialista állam megnevekedett'lenetőségeit is figyelembe véve - a német levéltáros nap anyaga ériékes tanulságul szolgálhat (Szerk.) 2'Í9