Levéltári Híradó, 9. (1959)
Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - FIGYELŐ - Káposztás István: Vita a Szovjetunióban a forráskiadványok tudományos színvonalának emeléséről / 213–214. o.
FI GYE LŐ VITA A SZOVJETUNIÓBAN A FORRÁSKlADVÁNyOK TUDOMÁNyOS SZÍNVONALÁNAK EMELÉSIRŐL A Szovjet Judományos Akadémia Történettudományi Intézetének folyóirata 1958. évi 12* száma közli I. D. Anaskin beszámolóját az Orosz Szövetségi Szovjet Köztársaság levéltárosai értekezletéről. A beszámoló röviden ismerteti a múlt évben lezajlott levéltárosok értekezletén elhangzott előadáso kat és felszólalásokat értékes adatokat tartalmaz az Orosz Szövetségi Szovjet Köztársaság területén lévő levéltárak szervezetére és a levéltárakban végzett tudományos munkára vonatkozólag. Az Orosz Szövetségi Szovjetköztársaságban igen nagy eredményt értek el - hangsúlyozták az értekezleten a felszólalók - a levéltárak megszervezése területén. Néhány adat: jelenleg az Orosz Szövetségi Szovjetköztársaság területén (köztudomás szerint 16 millió km területével és 120 millió lakosával a Szövetségi szovjetköztársaságok legnagyobbika) levéltári intézmények tudományosan megalapozott széles hálózata működik, amely nfcigában foglalja a Moszkvai Központi Állami Levéltárat, a tomski levéltárat 120 városS levéltárat s azok területi fiíiáljait 10 állami levéltárat a nemzetiségi körzetekben, és több mint 2000 járási levéltárat Ezekben a íevéitárakban kb. 70 millió őrzési egység található. Ezenidvüi különböző intézmények, szervezetek, hivatalok, vállalatok irattáraiban kb. 100 millió ügyiratot őriznek. I szovjet levéltárak ~ hangsúlyozták az előadók - nemcsak őrzik az anyagot hanem fel is használják azokat a népgazdaság érdekében. Az egyik előadó P.V. Eyin felhívta a figyelmet arra, hogy most már amikor az állami levéltárakban alapjában véve az anyag rendezett igy kielégitík a kutatók igényeit, nélkülözhetetlen feladat komolyan foglalkozni a hivatalok irattáraival. Ugyanis nagyon sok hivatali irattárban - mivel ezekkel keveset foglalkoztak ~ az iratok rendezetlen állapotban vannak. Eredményként könyvelhető el, hogy az állami levéltárak kutató termeiben igen jelentős kutatómunka folyik, amely évről évre növekszik. Pl. amig 1955-ben az Orosz Szövetségi Szovjetkőztársar ság állami levéltáraiban 3526 kutató ferdült meg, addig ez a szám 1957-ben 7638-ra emelkedett Emellett a levéltárak, különösen az utóbbi években, igen jeientős munkát végeztek forráspublikáció téren. így 1945HŐ1 1955-ig. 10 év alatt, az Orosz Szövetségi Szovjegköztársaság levéltár rai 26 dokumentumgyűjteményt publikáltak, 1955-től 1958-ig, 3 év alatt már 94-et Ezek között igen jelentős helyet foglal el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetével foglalkozó mintegy 54 gyűjtemény. Ezeknek a gyűjteményeknek az összeállításán más intézmények munkatársai is dolgoztak. Több előadó foglalkozott a forráskiadványok tartalmával, archeográíiai feldolgozásával. Megemlítették, hogy a dokumentumgyűjtemények összeállítása terén nagy fejlődés tapasztalható, jobban tükrözik a nép harcát a párt irányító szerepét Ezek a dokumentumgyűjtemények jeientős mértékben különböznek a XX. Kongresszus előtt publikált gyűjteményektől, amelyek gyakran nem tükrözték a szovjet hatalom megteremtéséért vívott harc reális nehézségeit, azokat elhallgatták. Az elért eredmények elemzése után a reiszőlalók rámutattak az utóbbi időben megjelent forráskiadványok hiányosságaira, s felhívták a figyelmet a még megoldatlan feladatokra, igy hiányosságként kell említeni, hogy egyes dokumentumgyűjtemények nem tükrözik a valóságnak megfelelően a szocialista forradalom előkészítésének és annak végrehajtásának helyi sajátosságait Több gyűjteményben komoly hibák vannak. Pi. íNagy Októberi Szocialista Forradalom győzeimééri vívott harc a permi kormányzóságban* c. gyűjtemény azt bizonyítja, kogy a pártszervezetek megalakítását a permi bizottság és nem a jekatyerinburgi kezdeményezte. Igy ezt a szerepet a párt permi bizottságának tulajdonítja, amelyben pedig sokáig a 213
