Levéltári Híradó, 9. (1959)
Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - FIGYELŐ - Nagy István: Levéltárszervezés és levéltári rendszerek történeti összefüggései / 214–216. o.
mensévikek voltak döntő többségben. Ezzel a gyűjtemény összeállítói elferdítették a történelmi igazságot. A .Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért vívott harc a Viagyimiri kormányzóságban (4917-1918)» c. gyűjtemény szerkesztői nem használták fel az ivanovo-voznyeszenszki pártszervezet anyagát, így hiányos képet kapunk a viagyimiri kormányzóság területén lezajott eseményekről. Ilyen és hasonló hibák előfordulhattak, mert egyes területek levéltárosai nem eléggé tájékoztatták egymást a dokumentumanyag kiválogatásakor* Az előadók hibaként emiitették, hogy néhány gyűjteményben a szerzők kihagytak a közölt dokumentumból nemcsak szavakat, hanem mondatokat is, néha bekezdéseket, ami a tartalmat elferdíti és nem felel meg a tudományos elvnek sem. Előfordult - bár a szovjet archeográíia szigorúan tiltja - néhány dokumentum un. korrigálása is mindenféle magyarázat nélkül. PL a cseljabinszki levéltárosok a szövegben egyes szavakat másikkal cseréltek fel. Ugyanakkor találkozunk fordított jelenséggel is, amikor a dokumentumgyűjtemény szerkesztői vakon követve a szöveget, nem magyarázzák azt meg. A dokumentumgyűjtemények publikálásával kapcsolatos legnehezebb és legkevésbé kidolgozott kérdések: a dokumentumok kommentálása, a jegyzetek és megjegyzések szerkesztésé, a bevezető cikk megírása, összeállítása stb. Annak ellenére, hogy 4955-ben kiadták a Szovjetunió Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete által kidolgozott «Történelmi dokumentumok kiadásának szabályzat»-át, amely metodológiai útmutatásokat tartalmaz, mégis ezekben a kérdésekben bizonyos nézeteltérés merül fel. így pL néhány archeográfus kételkedik abban, hogy a dokumentumgyűjteményhez történelmi előszó is szükséges* Jelent is meg néhány gyűjtemény ilyen előszó nélkül. Az értekezleten egyéb problémákkal is foglalkoztak, igy kritizálták egyes felszólalók a Moszkvai Állami Történeti-Levéltár Intézetet, mert nem eléggé segíti a helyi levéltárakat a tudományos munka irányításában* Pedig a levéltárak munkatársai rászorulnának elméletileg megalapozott metodológiai útmutatásokra olyan fontos kérdésekben, mint a dokumentumok kiválasztása. ;í-' Hiányosságuk vannak még a dokumentum címének megállapításánál is. Pedig a világos cim lehetővé teszi a kutatók számára, hogy az egész komplexum tematikájával pillanatok alatt megismerkedjenek. De ne ugy mint a tombovi levéltárosok tették, akik azt a címet adták a gyűjteményük egyik dokumentumának, ahol a kulák-ellenforradalomról volt szó, hogy •Zavargások* (Ld. dokument No* 482.) w mert a szöveg ugy emliti. Végül az értekezlet felhívással fordult az Orosz Szövetségi Szovjetköztársaság levéltárainak dolgozóihoz, amelyben felhívta őket, hogy az őrzött anyagot igyekezzenek mennél jobban feldolgozni a népgazdaság érdekében és emeljék a forráskiadványok tudományos szinvonaláL Káposztás István LEVÉLTÁRSZERV EZÉS ÉS LEVÉLTÁRI RENDSZEREK TÖRTÉNETI ÖSSZEFÜGGÉSEI Az iratanyag megfelelő csoportosításának módszere a levéltári munka kulcskérdése. A levéltáros munkájának célja az iratanyag könnyű és logikus megtalálhatóságának biztosítása: ennek megíelelően munkájában .a rendszeralkotás központi kérdéssé válik. A rend szer alkotás kérdése különös Jelentőségű ma számunkra, mikor a magyar levéltárosok előtt is íelmerül a korábban jórészt teljesen mechanikus rendben kezelt iratanyag valamely használható csoportosítás által hozzáférhetőbbé tétele, s ennek kapcsán a proveniencia elvének eddigi merev értelmezésének revíziója. E szempontból tehát számunkra különösen tanulságosak G. Schmidt e kérdést történeti vonatkozásban vizsgáló, s az Archivmitteilungen 4958. évi 3. számában (84-84. 1.) megjelent rejtegetései. 214
