Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György: A magyar állami levéltárak tanácsköztársasági iratanyagáról készült tematikai ismertető leltár elméleti és munkaszervezési tapasztalatai / 7–14. o.

ják folytatni az élet előzményeinek és következményeinek bemutatását, A szerkesztés erí?e a pro* krusztészi megoldásra annál inkább vállalkozott mert tudatában volt annak, hogy amugysem tudja elmélyíteni a március 2Í előtti időszak történeti leitárását, és mert ez eltért volna eredeti célkitűzéseitől, a Tanácsköztársaság iratainak ismertetésétől is. ír) Amikor a tanulmányok első formában megszülettek, a LOI által a szerkesztéssel megbízott munkatárs összefoglalta észrevételeit általaniasságban, majd az egyes levéltárakra kiterjedő részletességgel* Ezeket az észrevételeket körirat formájában Juttatta el az egyes levéltárakhoz, amelyeknek módjuk volt arra, hogy észrevételeiket megtegyék* A köriratnak ez a formája helyes* nek bizonyult s a munka egészének kidolgozásához segítette hozzá a szerkesztést A köriratban kifejezésre Juttatta az. általánosan Jelentkező hiányosságokat s rámutatott a dolgozatok határozót' tan pozitív előnyeire s arra a körülményre, hogy a levéltárosok a feladatot egészében kiválóan oldották meg* A körirat egyik pontja azt igyekezett megvilágítani, hogy a feldolgozások sokszor belebonyolódtak terminológiai problémákba. Nem nézték a Tanácsköztársaság idején létrejött forradalmi szervek sajátos helyzetét* nem látták meg ** egyesek *% hogy a különböző elnevezések mögött azonos államigazgatási vagy államhatalmi szervek húzódnak meg * pl. a munkástanács végrehajtó bizottságát egyes helyeken intéző bizottságnak, más helyeken népbiztosok tanácsának, ismét másutt kormányzótanácsnak stb. nevezték s többen mind önálló hivatalszervezetet kerestek a megtalált terminológiában. Innék a tévedésnek az volt a forrása, hogy még Hajdú Tibor nagyszabású munkája után is kidolgozatlan a Tanácsköztársaság államigazgatási felépítése. A Jövő történelmi kutatása és azt hisszük- levéltártudományi feladata lesz éppen ennek a korszáknak olyan mértékű kidolgozása, hogy lássuk egyrészt az élet differenciálódása mögött meghúzódó igazgatási szervek sokrétűségét de másfelől észrevegyük, hogy sokszor - éppen ellentétként- sok név azonos Turáe* clót takar. A feldolgozások eredeti formái a hivatali struktúrát vizsgálták s kevésbé, voltak figyelemmel a hivatalt funkcióra* Ezért fordulhatott elő, hogy a szerkesztőség által kiadott, körirat után is voltak, akik határozottan beszéltek Közigazgatási Bizottságról, holott azt már a polgári demokratikus kormányzat kikapcsolta, viszont mások nem akarták tudomásul venni, hogy a proletárdiktatúra alatt < néptanácsi, név alatt működő helyi hatalmi szerv lényegében a munkás, - katona és paraszttanáccsal azonos. Ugyanebből a terminológiai öncéluságból eredt az a hiba is, hogy sokan formálisan értelmezték az ideiglenes alkotmánynak azt a rendelkezését amely az intéző blzettsá* gok szervezését irta elő/Ebből levonták a következtetést hogy az intéző bizottságok maguk intéztek a továbbiakban minden ügyet s mert az alkotmány tételesen nem mondotta kJ* hogy direktórium a továbbiakban nincs, nem tudták megérteni, hogy mégis egyes ügyiratok direktóriumról beszélnek. A helyzet az volt hogy az intéző bizottságoknak egy meghatározott ^rendszerint hármas *• leír számú elnöksége vezette tovább az ügyeket s az intéző bizottság nem ülésezett együtt állandóan. Együtt volt azonban az elnökség, amely ugyanolyan feladatokat látott el, mint az áprilisi választások előtt a direktórium* de most már az intéző bizottság nevében, vagy szóbeli felhatalmazására Járt el. Sok más zavart is okozott a terminológia tisztázatlansága, mert egyes helyeken «megyei politikai vezetői, tmegyel közig, vezetői, majd «járásí vezetői és óvárosi vezetői elnevezéssel találkoztak s ha véletlenül a volt főszolgabíró személyét bizták meg ezzel a feladattal, azt gondolták, hogy a főszolgabírói intézmény, mint ilyen, tovább élt, holott nemcsak a tőrvény rendelkezése alapján szűnt meg. hanem gyakorlatilag is felszámolták. Hivatali szervezet és hivatali funkció sokszor egybefonódtak, de a levéltári tanulmányoknak látniok kell, hogy a kettő nem azonos. Amikor az áprilisi választások előtt a főszolgabíró és az alispán helyükön maradtak és ellátták régebbi feladatukat ugyanabban a szervezeti felépítésnek megfelelő szervezetben dolgoztak, mint korábban, mégis; más volt a funkciójuk, mert föléjük rendelte a munkástanács ** vagy az intéző bizottság valamelyik politikai megbízottat s ez látta el a hivatal irányítását Tehát ezzel az egyetlen ténnyel megváltozott a funkciója ugyanannak a hivatalszervezetnek* Vagy olyan helyen, ahol a volt főispán lett a direktórium elnöke, még akkor sem beszélhetünk •főispánt! ügyintézésről, ha történetesen a főispáni iktatókönyvben vezették tovább az ügyiratok nyilvántartását Ebben az esetben a főispán funkcióját átvette a direktórium s a személy azonossága nem Jelenti azt hogy megmaradt a főispáni funkció és hivatalszervezet Elvileg tehát tisztázni kellett a hivatalszervezet és hivatali funkció sokszor kettős megjelenését és párhuzamosságát. Ez a terület egyébként a Jövőben még nagyobb mélységben vizsgálandó, mert ismeretét illetőleg még ma is hiányosságok vannak, A Tanácsköztár44