Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György: A magyar állami levéltárak tanácsköztársasági iratanyagáról készült tematikai ismertető leltár elméleti és munkaszervezési tapasztalatai / 7–14. o.

saság ezernyi ismeretlen problémája csak gazdagodik, ha azt állítjuk, hogy a mi kiadványunkkal sem fejeztük be az idevonatkozó kutatómunkát, Legyen tanulság számunkra* hogy a jövőben min* den ismertetésnek első és legdöntőbb feltétele a hivatali élet teljes tisztázása s jó volna, ha a LOK esen a téren több feladatot róna központi irányítás alapján is a levéltárakra. I) A dolgozatok megírásával kapcsolatban az előző oldalakon már szó volt a fond és az áj* tála képzett iratanyag regisztraturájának sokszor azonosságáról, de sokszor kettősségéről* A Je* len dolgozatok legtöbbjénél a fond és regisztratura egységben látszanak, A fondnak és regisztratu* rának ilyen módon megoldott azonos értelmezése figyelmen kivül hagyja az iratképzés forradalmi időkben különös mértékben jelentkező sajátosságait a különböző hivatalok életén belül és ehe* lyett kizárólag az irattári elhelyezés rendszerét vagy sokszor még ezen túlmenően az egyes ira* toknak az ügyvitelben végigkísérhető sorsát veszi figyelembe* Az elméleti állásfoglalás következetlensége abból a gyakorlati tapasztalatból indul ki, hogy a Tanácsköztársaság idején működő forradalmi szervek, pl. munkástanács, intéző bizottság stb. nem kezdtek Önálló iktatást* Mert valójában ez volt a gyakorlat s ennek az volt az egyik összetevője, hogy maguk az egykorú iktatók nem voltak tisztában a gyors változás irattári kihatású követkéz* menyeivel, emiatt egyszerűen tovább vezették a régi iktatókönyvet Különösen ilyen volt a helyzet az áprilisi választások előtt, fiz a körülmény azonban csak azt a megállpitást engedi meg, hogy a polgári forradalom során működő hivatalok és a Tanácsköztársaság idején létrejött egyes hivatalok regisztraturája azo* n03* miután az iratok irattári elhelyezésében (kezelésében) nem láttak lényeges különbséget Vlfeszont nekünk, akik az egykorú regisztratura fenti 'eljárásban megjelenő hiányosságait már fells* mertük, nem- szabad azt gondolnunk, hogy a polgári forradalom idején fennállott regisztratura foly^ tatása folytán maguk az iratok a polgári államigazgatási szervnek, mint egységes és önálló fond* nak egyik állagát képezik. Az igazság ezzel a lehetőséggel szemben az, hogy a forradalmi szervek iratai mindenképpen önálló fondot alkotnak, mert más volt a fondképző szerv neve, más volt a funkciója, más volt az iratok tartalmának kapcsolata a társadalom egészéhez, más volt az íra* tokát létrehozó intézmény organikus hovatartozása az egész államapparátus rendjében. A tanács* köztársasági iratanyagot éppen ezért önálló fondnak kell tekintenünk még akkor is, ha nem alkot önálló regisztraturát Ilyen esetben az irattári rendszernél kell megemlíteni, hogy hol őrzik az anyagot* Tekintettel arra, hogy a dolgozatok a íondképzésnek ezt a sajátos' forradalmi módszerét nem vették figyelembe, a szerkesztésnek-kellet! az egységes elgondolásokat érvényesítenie, de a jövőben erre a körülményre fel kell figyelnünk. Ez a tévedés vezetett egyébként arra a már emiitett eljárásra, hogy nem működött )régifrti£ ben megszűnt polgári igazgatási szerveket emiitettek egyesek, mint londképzőt a Tanácsköztárs** ság idején, holott mindenki előtt világos lehet hogy itt határozottan a regisztratura fennmaradása** ról van szó a régebbi fondképző szervnél* *** * szöveg végső egységbeszerkesztésénél ennek a kettősségnek kiküszöbölése a lehetőségig megtörtént, minden, a Tanácsköztársaság alatt működői szerv anyagát tekintet nélkül későbbi irattári elhelyezésére és esetlegesen az irattározó polgár) szerv neve alatti szereplésére*a Tanácsköztársaság alatt viselt nevén vettek fel *» a címben azonban megfelelően utalva polgári szervezeti formákban történt irattározására is* J) Nagy előnyük volt egyes dolgozatoknak, hogy feltárták a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt már megalakult forradalmi kormányzószervek létezését és azokban a proletárerőknek határozott érvényesülését Azonban egy szempontot figyelmen kivül hagytak* Nevezetesen azt hogy ezek a kő* rabban fennálló forradalmi szervek végeredményben nem gyakorolhatták a proletárdiktatúra fűnk* ciőit mert gátolta őket a központi államhatalom polgári ideológiája, összetétele s maguk a polgárt érdekeket szolgáló köztörvények. Bármennyire is forradalmi egy-*egy megyében a március 21 előtt megválasztott kormányzótanács, vagy direktórium, mégsem hajthatta végre akár az egyház és áK lam szétválasztásának, akár a teljes érvényű szocializálásnak programját mert beleütközött ma* gába az államhatalomba, a burzsoá államrendszer egész apparátusába. Ilyen módon ezeket a ko* rabbi intézményeket mint a proletárdiktatúra elődeit kivételes Jelenségeit üdvözöljük, de nem mint annak eszközét A szerkesztés az ilyen értelmű megfigyeléseket mindenütt meghagyta, de megtelelő síkon bíráltai, 12