Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György: A magyar állami levéltárak tanácsköztársasági iratanyagáról készült tematikai ismertető leltár elméleti és munkaszervezési tapasztalatai / 7–14. o.

a valóságot mutatta meg, hanem egyúttal az igazságot i&. a forradalmi szervek tevékenységében előremutató ujat a haladás irányát, a kibontakozás lelkesítő sokoldalúságát* Bebizonyosodott hogy a Magyar Tanácsköztársaságról nem lehet anélkül irni, hogy szenvedélyesen egyetértenénk a pro* letáriátus osztályérdekeinek védelmével és harcának tudatosságával* Ahol a feldolgozás pozitivistának mutatkozott, ott a szerkesztés igyekezett az adatok mögött megnézni és megmutatni az erők küzdelmét* ,, ' e) A feldolgozások egy másik gyengesége abból adódott hogy egyesek azt hitték, kizárólag történettudományi feladatot kell megoldaniok. Ennek folytán a helytörténeti monográfia keretei között olyan részleteket közöltek* amely részletek egy-egy. helyi monográfiában nagy fontossággal bírnak, de egy országos kiadványnál nincs jelentőségük* 0yen Jelenségnek tekinthetjük azt $ törekvést hogy elmondták a legtöbben, kik voltak az egyes direktóriumok tagjai, kik voltak a kialakult államigazgatásban az ügyosztályvezetők, hogyan változott az ügyosztályok személyzeti be* osztfsa, 'milyen részletekbe nyúló események zaJpttak le stb. Ez a feldolgozási mód olyan terjedelmű kiadványt követelne, amelyet Jelenleg népgazdaságunk helyzete nem tesz lehetővé, de elvileg is indokolatlan ez az eljárás, mert a levéltárak történelmi kiadványa nem pótolhatja a helytörténeti monográfiákat legföljebb utat mutat azok feltárásához. M történelmi szempont előtérbe áll> tása a levéltári és történeti szempontok egysége helyett lehet áagyon csábító, de nem lehet iránytszabó* k szerkesztés ezeket a történetírói túlzásokat!igyekezett Lefaragni,, de Jó volna, ha a Jövőben, erre a lefaragásra nem volna szükség* mert maguk a szerzők is belátnák, hogy levéltári ismertetésnél arányokat kell szemünk előtt tartanunk. Meg kell mutatnunk a történelmi fejődés álta? lános képét a rorrások értékét a bennük rejő anyag eihasznáíhatóságának gazdagságát tehát a tartalmi mozzanatok legdöntőbb tényezőit, de nem kell mindent felsorolnunk, ami az iratokból kiderül* M ml munkánk iránytszabó levéltári munka s nem további kutatásokat elzáró adatfeltáró teljesség* ; • •; ; ''', ','• f). Egy másik hiba viszont ennek a fenti tolyamafriak a megforditottíában Jelentkezett Többen ugy dolgozták ki a tanulmányt* mintha az kizárólagosan levéltári leltár lett volna, s nem vették észre, hogy, az lényegében tematikai ismertetés, leíró Ismertetés, ahogyan a LOK utasítása helye* sen meghatározta* Elmondottak olyan belső levéltári titkokat amelyek a további kutatás számára érdektelenek á a Jelenlegi helyzetképhez fölöslegesek. Elmondották pl* azt hogy milyen a külső állapota, a fizikai elhelyezése stb, az iratoknak s valóbajn csak fákat láttunk, de az erdő szépsége, varázsa elsikkadt a f*jfc sürü tömegében. Ilyen leírásokból hiányzott maga a mozgalmasság, a forradalmi erő, amely pedig legdöntőbb Jellemzője volt a Tanácsköztársaságnak akár akkor, amikor átvették a hatalmat a proletárok, akár pedig akkor, amikor kidolgozták a hatalom gyakorlásának helyenkínt változó, de egészükben egységes formáit Ezeknél a dolgozatoknál ugyancsak a szerkesztésnek kellett a szakmai túlzásokat lénye segélnie abból az elgondolásból kiindulva, hogy a le* véltári helyismeretek, megszerzése ilyen utón sohasem pótolhatja a levéltáros tevékeny segítségéi: a kutatásnál* Ha égy*egy kutató részletesebb levéltári anyag iránt érdeklődik, majd a helyszínen megkapja a mindenre kiterjedő felvilágositásJU g) Nehézségek mutatkoztak annak megértésében is. hogy a Tanácsköztársaság fOndjainak ismertetésénél nem kell ragaszkodnunk az előtörténet és utótörténet bemutatásához olyan részletesen, mint egyes tanulmányokban. Elismerjük, hogy a Tanácsköztársaság eseményeit semmiképpen sem lehet megérteni az előzmények' ismerete, nélkül s ugyanakkor a fehérterror kegyetlenségét nem lehet érzékeltetni az utótőriénet bemutatása nélkül* Mégis, tárgyunk korlátozottsága s a meg* vizsgált időhatárok-legföljebb utalni engedtek olyan mozzanatokra, melyek korábban vagy későbben zajlottak le. Egy zárt - időben'és terjedelemben egyaránt leszűkített - témánál nemcsak szabad, de el is kell tekintenünk a történetírásra Jellemző folyamat bemutatásától. A levéltári feldolgozások éppen azáltal válhatnak sajátosan tudományos feldolgozássá, hogy miközben érzékeltetik a fejlődés kibontakozásának genetikus útját lényegében a fényt egy-egy szorosabban körülhatárolt témára vetítik s azt mutatlak be a maguk egyéni eszközeivel az olvasónak. Nekünk most ezt a módszert kellett választanunk s miután a szerzők egy része most alkalmat talált arra, hogy a Tanácsköztársaság eseménysorozatát részletesen feltárja, a szerkesztésnek kellett ez irányban határozottabban magát a témát előtérbe állítania abban a tudatban, hogy ugyancsak monografikus feldolgozások t'og* 10