Levéltári Híradó, 9. (1959)
Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Oltvai Ferenc: A Makói Városi Levéltár működése / 139–140. o.
ültvai Ferenc; A MAKÓ I VÁROS I LE VÉLTÁR MŰKÖDÉSE örömmel számoiok be ezen a helyen arról, hogy a makói városi lovéltár megkezdte mü ködését Tulajdonképp arról van szó, hogy a levéltár újból folytatja munkáját amelyet 1950 tavaszán, Csanád megye megszűnése alkalmával egy idóre abbahagyott. Hogyan is működött a régi városi lovéltár? Nem fejlett levéltári hivatali működést kell keresnünk az ilyen városok levéltáraiban, mint amilyen Makó is. ahol a szervezeti szabályzatok a XIX. sz, vége fele beszelnek csak a levéltárról. » levéltár kezelte és átvette az iratokat. Makón a századfordulótól kezdve a íontosabb képviselőtestületi határozatokat megküldöttek a levéltárnak, amely azokat iktatta és az un. tűzmentes szekrényben helyezte el. Több évtizedről őrzi a levéltár ezeket az iratokat amelyek különben több más fondüan is feltalálhatók A levél árnak Makón szakképzett vezetője nem volt, afféle kezelő volt akinek ismeretei főleg az o idejében keletiíezett és a neki átadott iratókra terjedt ki. Ismerte a legfontosabb és a leggyakrabban használt fond, a polgárra esteri hivatal iratainak kezelését szerelését A levéltárnak minden egyéb munkát yogzett, különféle nyilvántartásokat vezeiett és a levéltári hivatal 4950. évben bekövetkezett megszűnéséig legtöbb időt igénybevevő tevékenysége a kézbesítő hivatal vezetése volt Az első világháború végéig a levéltáros különben az elöljáróság tagja volt A levéltár a városházán van elhelyezve, helyiségeit 1944. évben alakították ki, amikor az épület szárnyépületet kapott és a padlásteret képestek ki mind a régi, mind az uj.épületben. A költözködés 1942. évben történt A levéltár felszabadulás utáni kezelője Veszelinov György volt aki előtt harminc évet meghaladó ideig Rácz Sándor vezette a hivatalt Az ő érdeme a levéltárnak az uj helyen történi célszerű elhelyezése. A padlástér kiképzése igen jól sikerült vasbeion sz n-kezettel erősítették meg és korszerűnek mondható helyiségeket képeztek ki. A költözködés több hónapot vett igénybe az épület földszintjéről, a nyugaü szárnyról. Ugyanott pincehelyiségben is sok irat volt főleg számvevői és adóhivatali nyilvántartások, amelyek egy része el is pusztult. A padlástérben 5 raktárhelyiséget és egy dolgozó szobái előszobával alakítottak ki, területe 190 m , légköbmétere 453 m . Igen kevés kutató koreste fel a levéltárat Az alföldi rendezett tanácsa városok közül úgyszólván Gyula város levéltára volt az. amelyet a helyi történetkutatók huzamosabban használtak. Makón a Horthy-korszakban egy-két tanár, mint Eperjessy Kálmán, Kelemen Ferenc használták csak az anyagot Néhány egyetemi hallgató is megfordult mint Erdei Ferenc és e sorok szerény irója és még mások. A gyér helytörténeti irodalom is a lovéltár szórványos használatáról tanúskodik. A levéltár legrégibb anyaga a XVIII. század második évtizedétől az un. tűzmentes szekrényben van elhelyezve. Ezek között néhány a városra vonatkozó és a XVII. század végéről származó levél XVIII. századi másolata is található. A régibb keletű iratokat a XIX. század első felébon történt rendezése alkalmával összegyűjtötték és öt csomóba sorolták iMakö várost régibb időktől íogva érdeklő iratok» cimen. A város történetére nevez* tes az a fond. amelybe a földesúrral, a csanádi püspökkel két és fél évszázadon keresztül folyt urbalialis per iratait gyűjtöttek. Igen gazdag a XVJJI. és XIX. századi végrendeleti anyag. 1773-tól 1850-ig toljosek a dicalis conseripüok. A feudális korból figyelemre méltóak a templomok előtti hirdetések jegyzőkönyvet a város nótáriusa, vagy a főbíró által naponként vezetett feljegyzések jegyzökönyvei, a városi bíráskodás jegyzőkönyvei és az adózással kapcsolatos különféle nyilvántartások. Úgyszólván a város minden köz- és magánügyeire bőségesen találhatók adatok a városi tanács üléseinek Jegyzökönyveiben és a hozzájuk tartozó iratokban. E jegyzökönyvekben is figyelemmel kisérhető az a harc, amelyet a város a földesuraival szemben folytatott. A tanáosülési jegyzökönyvek és iratok a XVUL század nyolcvanas éveitől vannak meg és egy Tondot képeznek a szabadságharc leveréséig. A város polgárikori történetére a képviselötestüleü közgyűlési jegyzökönyvek és a polgármesteri hivatal 1950. évig teljesen épségben fennmaradt iratai szolgáltatnak bőségesen adatokat Adőíőkönyvek, a városi számvevőség, a gyámhalóság. az árvaszék néhány városi 13P
