Levéltári Híradó, 9. (1959)
Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György: A magyar állami levéltárak tanácsköztársasági iratanyagáról készült tematikai ismertető leltár elméleti és munkaszervezési tapasztalatai / 7–14. o.
megfelelő tanulságot, mert látta, hogy a LOK nem kivánja ráerőszakolni az általános helyzetből leszűrt tanulságokat az egyes területeken érvényes tapasztalatokra* Nem olyan munkát követelt, mint amilyennel találkoztunk az 4905/07*, évek forradalmi mozgalmának íeltárásánál, amely talán azért kedvetlenítette el nem egy levéltáros érdeklődését/inert olyan irányelveket kapott a LOK-tól, amé* lyek az anyag alapján nem mindenhol s mindig voltak bizonyíthatók. A sematizmus kikapcsolását éppen az tette lehetővé, hogy a kívánság mindenütt az egyéni sajátosságok előtérbe állítását hangsúlyozta, mert azok bemutatása tette lehetővé, hogy a Tanácsköztársaság forradalmi erőiben rejlő sokrétűség és színgazdagság minden tekintetben bemutatható legyen. De ez a központi irányítás ugyanakkor megakadályozta a provincializmus érvényrejutását mert mégiscsak az ország proíe° tárhatalmának egészét tartotta szeme előtt s ha a proletárhatalom az egyes területeken több váí* tozatban Jelent meg, akkor is mindenütt hirdette magának a burzsoázia államrendszerével szem-* ben álló proletár államnak igazságát s történeti valóságát M provincializmust a LOK akkor törekedett kiküszöbölni, amikor a tanulmányok szerkesztő* sét' egybeszerkesztését egységes irányítás alá helyezte,, A vidéki anyagnak egybefog ásat egyik dol* gozóra bizta rá s ugyanígy Járt el a központi kormányszervek iratainál is. amelyek megírását a dolog természeténél fogva legmegfelelőbben egyetlen emberre bízhatta rá. A szerkesztés mellett a lektorálás is kölcsönös volt s ezt a tanulságot tovább kell ápolnunk a jövőben vállalt hasonló jellegű kiadványmunkáknát E közös munka emellett lehetővé tette értékes* és hasonló Jellegű munkák ismétlődésé esetén máshol |, asznosfthaío munkaszervezést tapaszta* latok szerzését is; ezeket az előbbiekben kívánjuk össeíoglalnL a) Az egyes tanulmányokat legtöbb levéltárban egy szerző irta meg, de sok levéltár külö* nősen összetett anyagát több levéltáros dolgozta fel* Ennek az utóbbi formának előnye volt az, hogy az anyagrészt legjobban ismerő dolgozó jobban érvényesíthette saját tapasztalatait, de hátránya volt viszont az a körülmény, hogy ismétlődésekbe bocsátkoztak egyes szerzők* Legcélszerűbb s leg* eredményesebb akkor lett volna a munka, ha az egész témát egy-egy levéltárban egyetlen szerző dolgozza ki,** mint ahogyan Szegeden, Székesfehérvárott, Szekszárdon. Kaposvárt Gyulán, Pécsett stb a történt, viszont a szerzőnek munkájához az adatgyűjtésben a levéltár arra rátermett minden' dolgozója részt vesz. Az is megfigyelhető volt hogy a hivatalszervezet nem minden levéltári anyagnál egyíormán keíült ismertetésre, aminek aiapokát szintén a többszerzőségben kell látnunk, A jövőben tehát ezt a módszert fel kell adnunk s legföljebb akkor kell megtartanunk, ha nem azonos tárgyban kell hasonló módon kutatást folytatnunk* Egységes témánál és azonos levéltáron belül a munkafolyamatot fel kell ugyan bontani kutatásra és feltárásra, majd azután feldolgozásra^szerkesztésre, de az utób* bjit egyetlen személynek kell elvégeznie, hogy az ellentmondások elkerülhetők legyenek. E tekinted ben semmiképpen sem követelmény az, hogy minden körülmények között a levéltár vezetője dolgozza ki a tárgyat, mert ahol a beosztott dolgozók között vannak olyan kiváló szakemberek, akik a kérdést Jól ismerik, ott Jobb azokra rábízni az anyag feldolgozását mint ahogyan ennél a munkánál is több helyen történt pl» Budapest 2„ Szolnok stb* \ M vidéki iratok és a központi iratok alapján egységesnek szerkesztett kötet végleges kiala* kitása a mindkét területéről kikerült dolgozók harmonikus együttműködésének eredménye 8 Ilyen együttműködés a Jövőben Is kívánatos* Gyakorlatilag ez azt Jelenti* hogy a LOK keretében szervezett kiadói és módszertani csoport szélesebb munkatársi gárdára támaszkodhat mert mellette áll a levéltári hálózat tudományos testületei, b) A központilag irányított szervezőmunkának talán egyik hiányossága mutatkozott meg mind* Járt a rendelet l/a.) pontjának megfogalmazásában, amikor arról volt szó, hogy «az Ismertetés minden olyan Iratanyagról, amelyet valamely tanácsköztársasági szerv hozott létre a amely Jelenleg Is külön, mint e szerv fondja kezeltetik s a 1 ondjegyzékbe is Így vétetett fel »». úgynevezett tematikai Ismertető leltárat kell készíteni.* Ez a meghatározás sok zavart okozott miután tudvalevő *» és $& éppen most derült ki egészen határozott élességgel *», hogy a Tanácsköztársaság idején a fondképző szervek nem mindegyike alakított ki önálló regisztraturát. hanem iktatmányaik Jó részét folytatták a régi. még a polgári korszak közigazgatásában kifelődött hivatali szervek iratkezelésének rend* 8
