Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - Tájékoztató a magyar levéltárak tudományos tevékenységéről / 260–270. o.
el bennünket At hazai segédtudományi kutatások volumenének általános csökkenését ugyanis éppea. a levéltárosok nem nézhetik közömbösen; az e területen lolyó kutatásokból (nem utolsósorban azok napjainkban is tanulságos vonatkozásait, például a szocialista állam iratainak tanát illegöleg) az ed* diginél nagyobb részt kell vállalnunk, Ha közvetlenül talán kevésbé is. de közvetve a levéltári irat jobb megértését elősegítve, ui. ezek is az anyag jobb hozzáférhetőségét segitik elő. A 1evé I tárismertetések terén az eddig megjelentés kiadásra váró alaplettárak, méginkább leltárak, legfőképpen pedig az ismertetőleltárak a feladatot részben elvégezték, az állami levéltárak útmutatói pedig ezt a feladatot országos vonatkozásban is meg fogják oldani. A Rákóczi szabadságharcnak az állami levéltárakban lévő forrásanyagáról még 4954-ben készitett ismertetések igen változó értéke megmutatta, hogy ez a műfaj csak valóban értékes mondanivalót rejtő iratok esetében jelentős, általánosságban tehát nem követelhető meg. Továbbra se mondhatunk le azonban a történetkutatás szempontjából különben lényeges, egyes levéltári forráscsoportok ismertetéséről. A Rákóczi és a Thököly szabadságharc levéltárairól (OL). a Breszi-Litovszki békekötés iratanyagáról (Staatsarchiv) eddig megjelent ismertetéseket harmonikusan fogja kiegészíteni a Magyar Tanácsköztársaság állami levéltárakban őrzött iratanyagának a Levéltári Közlemények kővetkező számában tervezett részletes ismertetése* Levéltárismertetéseink Jelentőségét az anyag hozzáférhetővé tétele szempontjából talán felesleges bővebben fejtegetni. A levéltár történeti kutatások terén a súlypont jelenleg az állami levéltárakon van. A beérkezett jelentések mutatják, hogy nem egy helyen folynak kutatások a vármegyei vagy városi levéltárak történetének kidolgozására. Az OL történetének fővonalait Ember Győző a jubileum alkalmával publikált tanulmánya fogta össze, a területi levéltárak fejlődésének történetét az OL-ban íekvő adatok alapján Föglein Antal folyamatosan publikált tanulmányai világítják meg. Szorgos kutatások eredményei révén az elmúlt években lett p*ublikus vagy áll éppen kutatás alatt a Sopron megyei, Győr városi és megyei. Kőszeg városi. Somogy megyei, Borsod megyei. Kecskemét városi. Békés megyei. Szabolcs megyei levéltárak története. E kutatások irányításánál lehetőleg már érvényesíteni kívánjuk azokat a modern szempontokat is, melyek nem csupán a levéltár külső, adminisztratív történetét, hanem belső rendjének a hazai levéltárelmélet története szempontjából is Jelentős kiaiakulá* sát vizsgálják. Súlyt kívánunk fektetni ezen tulmenőleg a magyar levéltárügy története haladó hagyó* mányainak felderítésére, nagy levéltárosainkvéletmüvének megfelelő feldolgozására. E törekvéseink első lépéseként jelent meg a Rákóczi szabadságharc levéltár ügyére vonatkozó publikáció s ezt kívánjuk folytatni -1949 negyvenéves évfordulója alkalmából a Tanácsköztársaság levéltárügye törté" netének feldolgoztatásával. Hangsúlyozzuk, hogy a levéltártörténeti kutatásokat is minden esetben az anyag hozzáférhetővé tételének szempontjából tekintjük'. a levéltárak történetének, különösen belső rendjük kialakulása történetének ismerete - elsősorban a feudáliskori iratok esetén - nagyban elősegíti a levéltárainkban folyó kutatómunkát, ületve annak eredményes támogatását A levéltári dolgozókor o r r á s k ö z 1 ő munkájának eredményei nem csupán az előbb már részletesen tárgyalt intézményes levéltári kiadványsorozatban jelentkeznek. A levéltárosok, a budapesti levéltárak dolgozói éppen ugy, mint a vidékiek, az elmúlt esztendők során nagyszámú, kisebbnagyobb forrásközlést publikáltak, részint a napisajtóban, részint különböző folyóiratokban. Részletes felsorolásuk az egyes dolgozók csatolt Jelentéseiből állitható össze. Örvendetesen figyelhető meg azonban ebből egyrészt a modernkori forrásközlések emelkedő száma, jeleként annak, hogylevéítarosaink p nem utolsósorban a publikációt biztosító szerveknél konkrété meglévő érdeklődés 'eredményeképpen is -- széles körben felismerték a modernkori forrásközlés jelentőségét, r másrészi az agrártörténeti, irodalomtörténeti irányú forrásközlések ugyancsak növekvő száma, Jete é« annak, hogy más tudományszakok is történeti vonaflcozásaikban fokozottan kivannak támaszkodni a levéltárakban őrzött dokumentumanyagra. E terület helyzetét értékelve is hangsúlyozni kell azonban egy forrásközlő folyóirat mielőbbi megindításának fontosságát Ha ugyanis a terjedelmesebb forráskiadványoktól bizonyos íokig érthető is a kiadók huzódozása. az ilyen kisebb terjedelmű forrásközlések iránti igény fennforgását, sőt növekedését a csatolt Jelentésekből kibontakozó kép világosan mutatja. Ugyancsak mutatja azt iS. hogy az iratanyag hozzáférhetővé tételének e legközvetlenebb formájából a magyar levéltárosok igyekeznek kivenni a részüket Jelentős eredményt ért el levéltár? dolgozóink tudományos munkássága az évek óta szünetelő történeti statisztikai kutatások ujraíelvételével s aránylag igen széles kiterjesztésével is. 266 *
