Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - Tájékoztató a magyar levéltárak tudományos tevékenységéről / 260–270. o.

Nagymértékben, elősegítette ezt az a körülmény is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárával együttműködve, sikerült megszervezni az enemü tanulmányok publikációs lehetőségeit is. A Történeti Statisztika Forrásai c. terjedelmes kötet megjelenése, majd a Történeti Statisztikai Közlemények c. folyóirat megindítása kétségtelenül ösztönzőleg hatott a kutatásokra. Meg kell állapítani, hogy e munkák során a magyar levéltárak, felmérve a levéltáraikban fekvő, történeti statisztikai szempontból számbajöhető iratanyagot, értékelve annak rorrásértékét és megkezdve publikációik módszertanának kidolgozását is, olyan jelentőségű kezdeményezést tettek, amely nemzetközi téren is feltűnést keltett, amellett történetírásunk - a dolog természetéből kifolyólag elsősorban gazdasági és társadalomtörténeti vonatkozásban ~ pozitív adatokkal való alátámasztása révén, történettudományunk általános fejlődését is előreviszi. M jelenleg rolyamatban lévő munkák s a hazai történeti statisztikai források katasztere felvételének megindítása ezt a kutatási területet belátható időn belül még Jobban fogja fejleszteni. A hiv ataltörténeíi kutatások során levéltárosaink értek el eredményeket,-bár ezeknek a kutatásoknak volumenét a publikálás viszonylag szűk lehetősége kedvezőtlenül befolyásolta. Itt is hangsúlyozni kell, hogy a hivataltörténeti kutatás, amellett hogy általános történeti vonatkozásai is igen lényegesek - szintén speciális levéltári eszköz az iratanyag jobb hozzáférhetővé tételére. Világos ugyanis, hogy vaiasely iratanyag tartalmát az^izt létrehozó szerv hatáskörének, feladatkörének, organizációjának is!Pereföűen tudjuk behatóbban megismerni, s valamely szerv levéltárának irataira - főleg a provenieneia élvének alkalmazása óta - elsősorban e szerv felépítésének ismeretében tudunk áttekintést kapni. Természetes, hogy az elmondottaknak megfelelően a hivatal történeti feldolgozást más levéltári munkafajták is igénylik s valóban, az elkészült vagy elkészüiőben lévő feudátiskori központi korma nyhafcnsági ismertetőleltárak szövegének igen nagy részét a leltáraknak pedig bevezetéséi ílvataUöríéneti fejtegetések alkotják. Levéltáraink azonban ettől függetlenül is folytattak hiv a tal történeti kutatást. Ennek során nagyrészt sikerült tisztázni a polgári kori középfokú államigazgatás felépítését és hatásköreit (Vörös Károly munkája), polgári kori minisztériumok történetére kutatások folynak (Lörincz. Kársai. Szászi, Kiss. Kardos stb.), és jelentek meg tanulmányok már a szocialista államigazgatás és gazdasági élet szerveinek történetéből is (pl. Szigetvári. Sárközi, Litvai, Horváth F.. Jenéi). A Tanácsköztársaság történetének 40 éves fordulója alkalmából a Tanácsköztársaság államapparátusa történetének egyes, még tisztázatlan kérdéseit is fel szándékozunk dolgoztatni. (Budapest igazgatása a Tanácsköztársaság idején, egy államosított nagybirtok gazdálkodása.) Munkánkat e téren szisztematikusan kívánjuk továbbfejleszteni, főleg annak érdekében, hogy belátható időn beiül elkészíthetők legyenek Ember Győző Közigazgatástörténete folytatásának legalább előmunkálatai. Különösen lényegesnek tartjuk a felszabadulás utáni magyar közigazgatástörténet tisztázását Nagy történettudományi jelentőségén tui a kor iratanyagának nyilvántartása és felderítése is nagy segítséget kapna ezáltal. Az 4953-54-ben kezdődött ilyenirányú felmérő munka félbeszakítását nemcsak a munka túlméretezett szervezése, de a feladat megoldásához böveüb személyi keretet és általában nagyobb anyagi eszközöket igénylő volta is okozta. Megemlékezünk mintegy Összefoglalásképp a magyar Levéltári Kézikönyv mu nkáiról is. A Levéltári Kézikönyv elkészítése a kvéltárosképzés és továbbképzés szempontjából valóban égető feladat Itt csak jelezni kívánjuk, hogy '1956 tavaszán a levéítárosképzés uj rendszerének kialakítása során elkészült egy ideiglenes, a levéltáros legszükségesebb" ismereteit tartalmazó, mintegy 30-40 ives tájékoztató anyag terve, s megtörténi az egyes fejezetek felelőseinek kijelölése is. Az anyag előreláthatólag az 1959 év során elkészülhet Összefoglalója lesz ez a tervek szerint mindazon területek levéltári tudnivalóinak, amely területekre ma a levéltárak munkája kiterjeszkedik; sok szempontból pedig elsöizben i'ogja rendszerezni az e munkát megkönnyítő ismeretanyagokat •* Ezzel kapcsolatban kell megemlékeznünk a fenti tudományszakok eredményeinek publikációjára hivatott háromféle folyóiratunkról: & Levéltári Közleményekről, a Levéltári Híradóról és a Történeti Statisztikai Közlemé nyékről is. A Levéltári Közlemények -1954 óta összesen kb. 4450 oldalon mintegy 440 szerzői iv terjedelemben jelent meg, az Akadémiai Kiadó kiadásában, szára onkónt átlag 400 példányban. A Levéltári Híradó -1951 óta a L'OK kiadásában kéziraiként sokszorosításban jelenik meg, kereskedelmi forgalomba nem kerül. Utolsó két. 4956-57. évi évfolyam össze267