Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Komoróczy György: Magyarvonatkozású iratanyagok a potsdami Német Központi Levéltárban / 80–96. o.

Egyoldalú volna minden tájékoztatás ha mindenekelőtt nem emlékeznénk meg arról a szivélyességről, amellyel a német kartársak, az Archivverwaltung vezetője dr. K. Höhnel elvtárssal az élen, fogadtak A német kollégák szivélyessége tette lehetővé Berlin, Leipzig. Drezda városok megismerését és a kutatómunkán kivül sok--sok tanulságot jelentő német kultúrintézmények tanulmányozását Az eltöltött idő alatt az anyag feltárásában felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a Zentralarchiv igazgatójának, dr. Lötzke kartársnak engedélye alapján dr. Bnders Abíeüungsleiter. amikor biztosította egy munkatárs közvetlen támogatása mellett a raktári munkát s ezzel olyan időmegtakarítást tett lehetővé, amellyel legalább háromszoros eredményt lehetett elérni a tervezett fölött Nem feladatom, hogy részletesen beszámoljak a német levéltárügy szervezetéről. Ezzel a kérdéssel nem is foglalkoztam. Megtette már ezt előttem s háíékoriy információkat nyújtott. B orsa kartárs az erről szóló cikkében s hasonlóképpen több'gondolattal ismertetett meg W. Níssen kartárs cikke is. Ők részletesen vázolták a német levéltári hálózat szervezeteinek kiépítését s azt a centralizmust amely ma az NDK-ra jellemző a levéltárügy területén. De hozzá keli tennünk azonnal, hogy a centralizmussal párhuzamosan egészséges decentralizáiódás jeleivel is találkozunk, főként a városi levéltárak intézményeinél, amelyek a nagyobb s erre történelmi multiuknál fogva büszke városokban a tanács kezelése alatt állanak. Amikor azonban mellőzzük a német levéltári hálózat ismertetését a fent emiitett okoknál fogva, nem térhetünk ki az elől, hwgy röviden megemlékezzünk magának a Potsdamban lévő Zentralarchivnak kifejlődéséről, mert ez a levéltár volt tanuímányutunk színhelye. Tudvalevő, hogy a német levéltárak sokat szenvedtek a háború pusztításai következtében annak ellenére, hogy az anyag nagy részét biztonságosnak vélt barlangokban, vidéki helyeken igyekeztek megóvni a rongálódástól. De éppen a nedvesség ártott legtöbbet a bombázások mellett a levéltári iratoknak. Ami a háború után megmaradt, az nagyrészt szétszóródott állapotban, több helyről került elő. A szovjet parancsnokságnak elévülhetetlen érdeme, hogy a német központi levéftár anyagának összegyűjtésére, és magának a levéltárnak megszervezésére megtette a szükséges intézkedéseket Szovjet hatóságok rendeletére nyitotta meg egyelőre raktárait őrző termeit 1946. június 4--én a Deutsches Zentral archív (DZA). amely az ólső időkben lényegében nem volt más, mint az 4949-ben megszervezett. ^Reichsarchiv jogutódja, de iratanyaga fokozatosan bővült s ezáltal megváltozott funkciója is. Mig az előbbi döntően katonai természetű iratanyaggal foglalkozott addig az uj DZA átvette az egyes központi hatóságok iratait, a pártlovéltárakat a szovjet ellenőrzési övezet uj központi hivatalainak iratanyagát. Ilyen módon válott a fasiszta államgépezetnek a szovjet hadsereg részéről történt szél zúzása az ujtípissu német levéltár kialakításának magjává s ezzel megvalósult a régi álom, hogy a 5 porosz állam titkos levéltári iratai egyesültek a Reiehsarchiv irataival. Még más iratokat is visszakapott az NDK a szovjet parancsnokságoktóL sőt a potsdami levéltár mai raktárainak egy részét is a szovjet ellenőrző bizottság juttatta a német népnek. Csak mint összehasonlítási támpontot emiitjük meg, hogy az amerikai és más tőkés államok megszállási övezetében'lévő Nyugatnémetország csak 4952-ben állíthatta fel Koblenzben saját központi levéltárát de ennek anyaga is nagyon hiányos, mert pt az Auswartiges Amt (lényegében/Külügyminisztérium) 4867-4943. 4937-4945. évi náluk lévő iratait az angolok csak 1956-ban adták vissza a Német Szövetségi Köztár saságnak s ezek az iratok nem a levéltárba kerültek, hanem a Bonnban lévő külügyminiszteri palotába, s ma is ott vannak . a K. M.. (Politikai levéltárat- állagát alkotják6 A DZA tulajdonképpen 4 osztályra (Abteüung) tagolódik. Ezek közül az Abt I. Potsdamban van, az Abt. H. Merseburgban. az Abt Hí. a NDK-on kivüli területek levéltári anyagát őrzi, a IV. Abt pedig a szovjet övezet alatt működő központi hivatalok iratait tartalmazza. Az Abt L. vagyis a potsdami részleg, több iratképző hivatal, hatóság működéséből alakult ki. Tudjuk, hogy 4867-ben alakult meg a Norddeutscher Bund, amelyhez 4874-ben a délnémet államok is csatlakoztak. Ebből az egyesülésből jött létre a Reifih. a Német Birodalom. Ennek a Bírodalomnak legfőbb államhatalmi szerve a Bundesrat volt, melynek elnöke a német császár, mig a német választók képviseleti szerve, a Reichstag, inkább csak formális értelemben játszotta a jogforrás, a törvényalkotó szerepét A német parlamentarizmus a bismarcki és II. vilmosi időkben az egyeduralom eszköze volt A végrehajtóhatalmat a központi birodalmi hivatalok gyakorolták s azoknak élén a Reichskanzíeramt állott elnökével, a Reiehskanzler-rel. 4878-tol kezdődően fokozatosan kialakultak a különM