Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Komoróczy György: Magyarvonatkozású iratanyagok a potsdami Német Központi Levéltárban / 80–96. o.

böző birodalmi hivatalok (Reichsamter), élükön egy-egy államtitkárral. (Posta, közlekedés, gazdasági élet, külügy stbJ A weimarí alkotmány értelmében, a császárság bukása után, a helyzet alkotmányjogilag is megváltozott 4 9 20-tol, sőt már 4949-től kezdődően Hitler uralomra jutásáig, az állam legtöbb hatalmi szerve a Reichstag volt, amelynek alá volt rendelve a Reíchsregíerung két legdöntőbb tényezője, a Reichskanziei és a Reichsministerien„ Időnlcíní Re!chskommissáre4 nevezett ki a Birodalmi Elnök, i -8 aki közvetlenül neki illetve a kancellárnak s rajtuk keresztül a Reichsíag~nak tartozott felelősséggel Mindezt azért mondottuk el, mert ezekből a hivatalokból s ezeknek alárendelt szerveibői alakult ki a DZA Abt I. (potsdami levéltár) iratanyagának döntő része., Azért említjük azt, hogy döntő része, mert a hivatalok iratanyagán kívül a potsdami központi levéltárban nem áilami eredetű irat íondok is vannak, melyek történeti forrásértéke természetesen kisebb, de az is kimerithetetienül gazdag. A DZA Abt I ben minden intézmény levéltári anyaga önálló fondot képez és egy-egy intézmény határozza meg a fondok megszerkesztésének alapelvét. Ha egy-egy hivatalon bélül irattárilag elkülönült íondrészlegek találhatók, azok megtartják irattári sorozatukat, de leltárilag, a fond szempontjából, alárendelt szerepet töltenek be, A szakterületek hivatali alá- és fölérendeltségi sorát az -1945 május 8-i állapot rögzíti, ami Németországban teljesen érthető, meri ott a háború befejezése után addig ismeretlen uj helyzet alakult ki, miután egyideig megszűnt az önálló állami éiet. Az iratkezelés a német levéltárakban egészen más rendszert követ, mint nálunk. Ezt a kérdést különben Borsa és Nissen kartársak id. Cilikéiből már ismerjük Meg kell jegyezni póűólag még azt hogy ott a tárgyi irattagolás tökéletesen megegyezik a levéltári proveniendávak áppen ezért fel sem merül az iratoknak eredeti regisztraturájuktól való elválasztása, annyira más a fondképzés és más az irattárak kialakítása, A tárgyi tagolás már a XVI. sz. óta jelentkező iratkezelési igény s a? Aktenbandok kifejlesztése hosszú századok hagyományára épül föt Ugyanis a XVl„ sz, ban kezdett elválni az iratok ügyviteli kezelése, tehát az iktatás és az ügyintézés iktató hivatali menete az irattározástól, vagyis az ügy befejezése, végleges elintézése utáni állapottól. Az irattárba az ü.-yek már tárgyi alapon, egy-egy tárgyi összefüggés rendszerében egybefogott Akténband-okban kerültek., ami azután fokozatosan fejlesztette ki a német Aktenband kezelési elvet Ettől már csak egy lépés az Aktenplan, amely megelőzi a levéltári elhelyezést és előre rögzíti azt hogy milyen iratok mt!yen*tárgyí tagolású kötet alá kerüljenek. Ilyen irányú törekvések nálunk is voltak a XVm. század folyamán kifejlesztett íons-positio rendszerrel, persze nem olyan teljes és nem olyan következetés' formában, mint a porosz, a szász és más államokban. A fond kialakítása tehát könnyebben megy a DZA-ban, mint nálunk, éppen az irattári kezelés tárgyi tagolása miatt Nagy előnye a levéltári anyag kezelésének, hogy gondon belül az iratkötegeken, Aktenband-okon, folyamatosan feltüntetett sorszámok az egész fondot veszik alapul s nem a fondrészlegeket Tehát^a legfőbb állami hivatal iratairól i-x számig haladó csomójegyzék ad 'tájékoztatást a repertóriumok pedig ezeket a számokat feltüntetik, mint nálunk is a csomójegyzékek. A kutatás tehát nagyon könnyű, mert kiváló repertóriumaik vannak s a tárgyi tagolás lehetővé teszi, hogy egy-egy témakörre csakis azt a fondot nézzük meg, amelyre szükségünk van s mutatók, íktatókönyvek tömegét kikapcsolhatjuk a kutatómunkából anélkül, hogy tematikai feltárás külön rendelkezésünkre állana. *••* Kitűnő az anyag raktári elhelyezése,. Hatalmas, kb„ 2 m magas raktáraik vannak beton falazattal és vastag beton alappal, A raktárhelyiségek függőleges tagolása egymástól elválasztott raktárakat épített ki\ emiatt tűzvész esetén legföljebb egy-egy raktárrész kerül veszélyeztetett állapotba. Az ablakok világítása kiküszöböli a fényhatás káros következményeit átszűri az ártalmas fehér fénysugarakat s az egész raktárban félhomály. «misztikus* íényszin uralkodik. Az uj raktárépület még tökéletesebb- állványzata fémből s nem fából készült;, az állvány polc ok mozgathatók s térkihasználásuk szabályozható,, A fénykép a nemrég befejezett uj raktárhelyiségek épületszárnyai közit Az iratok kezelését középkáderek végzik,, akiknek mágasfoku képzéséről Iványi Emma részletesen beszámol. 82