Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Szedő Antal: Az olasz állami levéltárak / 55–79. o.

A versenyvizsgát megnyert jelölt állást kap valamelyik állami levéltárban* Noha 'az egyetemen bizonyos általános képzést elnyertek ismereteik szükségszerűen egyoldalúak, és ezért gondoskodni kell további képzésükről amely bizonyos specializálódást is lehetővé tesz/ Persze, az ismeretanyagot nemcsak könyvekből kell megtanulniuk, hanem mindennapos levéltári gyakorlattal ismereteiket el kel! mélyítem. Ugyanakkor megfelelő időt kel! a továbbképzés számára lehetővé tenni. Az idő azt mutatta, hogy legalább két évből kel! állni a kezdők számára .létesített tahíolyam oknak. Ami a levéltári gyakorlómunkát illeti., helyes/ ha több nagy levéltárat ismernek meg a gyakorlók Méghozzá* ugy, hogy egy-egy levéltárban iegalább 6 hónapot töltenék el. A gyakorlati munkára legjobban alkalmas valamely fontos levéltári munka, pl. leltárkészítés, mikoris a kiváló szakemberek vitáit Is alkalmuk van figyelemmel kisérni a relmerülő problémák megoldásával kapcsolatban. Az ilyen gyakorlómunka már nagyobb szolgálati idővel rendelkező tudományos levéltárosok számára is jótékony hatással volna, különösen olyan levéltárakban amelyekben olyan munka folyik, mely alapvető elvi kérdéseket vet föl. Nemcsak a nagy levéltárak látogatása lenne ilyen szempontból fontos, hanem olyanoké is, melyek rendje példás vagy amelyekben, egy felügyelőség székel, és igy az ellenőrző munkával is megismerkedhetnének. Arról is gondoskodni kell. hogy a levéltárosokat anyac gilag ne érintse a helyváltoztatás. Ami a B és a C kategóriában dolgozók levéltári gyakorlatát illeti, általában XVi. századtói kezdve iratolvasás, és másolás napjainkig,, Persze sokan ebben a kategóriában is kitűnő alapképzettségük folytán a legrégibb szövegeket is el tudják olvasni, sőt a levéltári iskolában diplomát nyernek. Speciális képzésről kel! a jövőben gondoskodni az olasz levéltárosok véleménye szerint a mikrofilm osztályon dolgozók számára, éspedig a központi mikrofilm osztályon, amelyik a római állami levéltár épületében működik. A gyakorlaton kivül a kezdő levéltári tudományos dolgozók beiratkoznak a nagyobb levéltárakban működő iskolákba. (Scuola palaeographica e archivístiea). Ezek tantervéről már igen sokat és szenvedélyesen vitatkoztak Olaszországban 4875 előtt és után. Nyilvánvaló, Siogy a kezdő levéltárosoknak gyakorló munkájukkal egyidőben módszeres tanulmányokat keli folytatni az archivísztika, a paleográfia; a diplomatika, a hivatal- és intézménytörténet a levéltári jog területén- Erre az is kétségtelen,, hogy a legjobb hely valamelyik nagy levéltár, mely tele van uj és régi intézmények levéltáraival és ahol lehetőség bőven van az anyagban végzett paleográfiai és diplomatikai tanulmányokra,, miközben minden nap merülnek fel módszertani problémák, a levéltári munkával kapcsolat* ban, Ma a legfőbb állami levéltárakban működő iskolák szervezete nagyjából egységes az 4874-es, majd az 4944-es szabályozás eredményeképpen., Ugyanakkor mindig szoros volt a kapcsolat az egyetemekkel. Sőt/a segédtudományok oktatása terén munkamegosztás volt általános,, diplomatikát és elméletet az egyetemen, paleográfiát és olvasási gyakorlatot a levéltárban nyerhettek el a gyakorlók., Máshol (pl, Firenzében) az egyetem az oktatókkal együtt elnyelte a levéltári iskolát Az is elöíordult, hogy ugyanaz a személy oktatott az egyetemen és a levéltári iskolában is. Sokszor adtak a levéltárban működő iskolának egyetemi tanfolyam-jelleget Mindehhez hozzá kell venni, hogy a levéltári igazgatók sokszor jönnek az egyetemek docensi karáról, viszont a segédtudományi tanszékekre gyakran levéltárosok kerülnek, Mindenesetre az iskolák sikerrel működtek, amit a szánok is igazolnak, 4874 és 83 között 745-en iratkoztak be a levéltári iskolára. Az utolsó évtizedekben a történeti segédtudományok nagyot haladtak. A levéltárakban működő iskolákban nem mindig álltak rendelkezésre a szükséges anyagi eszközök, és ezért nem mindig tudtak lépési tartani a segédtudományok haladásával. Még ma is az 4944*es rendelet szabályozza ezeket az iskolákat, és ma. is alapelv az. hogy sem a tanítványok akik két éven át 400 előadást kapnak, sem a professzorok nem vonhatók ki a levéltárakban folyó munkákból. Másik jellemző sajátsága p;eknek a tanfolyamoknak, hogy ingyenesek és kívülállók is látogathatják, amennyiben megfelelő is/ícolai végzettséggel rendelkeznek, így érthető, hogy a 9 helyen (Torino. Milano. Venezia. Genova, P-arm a. Bologna, Roma, Napolí, Palermo) működő iskolában 4947 és 4954 között 2429-en irat: koztak be, de ezek közül csak 75 volt levéltári dolgozó,, 2054 külső területről jött az iskolába. Vagy ugyanebben az időszakban 356-an nyertek diplomát a tanfolyamok elvégzése után. de ezek közül csak 39 volt levéltári dolgozó, Ugyanis a levéltári iskoláknak csak egyik célja a levéltárosok képzése egy másik célja a levéltári munkának megismertetése a történeti érdeklődésüekkel, és 77