Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Szedő Antal: Az olasz állami levéltárak / 55–79. o.

Vannak olyan iratsorozatok, amelyek a Felsoroltakon kivül nem kerülnek állami levéltárakba, így az -1865 utáni anyakönyvi iratok, melyek a tőrvényszékeknél maradnak. Olyan tartományokban* ahol még nem alakult meg a tartományi székhelyen az állami levéltár, a tartományi levéltárak anyagukat megőrzik, csak leltárt küldenek az illetékes állami levéltárba. Maguk a sottosezionek is tular donképpen különálló városi levéltárak. Mint már említettük, ezek a régi közjegyzői, valamint a városi levéltárak összevonásából keletkeztek, de bekerültek ide egyházi és családi, valamint más levéltárak is. 7. Közjegyzői iratok . A közjegyzők az olasz élet Jellemző alakjai, a náluk keletkezett iratokkal az <)iá«t tftfviftp hozás a&n fégftn foglalkozik. Sgy idd óta irataikat az illetékes levéltárakban kell elhelyezni. f<éák litottak un. közjegyzői levéltárakat melyeknek céljai között nem szerepel a történetírás szolgálata, s a bennük működő levéltárosoktól nem követelnek paleográfiai és diplomatikai ismereteket. Az Ilyen közjegyzői levéltárak típusai a következők: a) Archivio Netaríle Distrettuale. Ilyen kerületi közjegyzői levéltár mindenütt van a kerüleli törvényszékek mellett, b) Archivi Notarili Sussidiari. Ezek a kisegítő levéltárak a megszűnt kerületi levéltárak helyén működnek. c) Archivi NotarHi Mandamentali. Ezek a közjegyző által kiadott iratok másolatait tartalmazzák, és városokban vannak. Ha nincs üyen levéltár a városban, akkor ezek a másolatok a kerületi közjegyzői levéltárba mennek. d) A* kommunális levéltárakban is sokszor találunk régi közjegyzői levéltárakat Fontos kérdés az állami levéltárak és a még csak felsorolt közjegyzői üpusu levéltárak közű kapcsolat Bizonyos idö elteltével a közjegyzői iratok is bekerülnek az állami levéltárba, nehéz kér* dés annak az időnek megállapítása, melynek elteltével mar nincs gyakorlati érték® a közjegyzői jra* toknak. Különböző okokból, amióta az állami levéltárakat felállították, kerültek oda közjegyzői iratok is. 1914~ben a közjegyzőkre vonatkozó rendelet lehetővé tette az igazságügymíniszter számára, hogy az 50 évesnél régebbi iratokat (az 50 év a közjegyző működésének megszűnésétől számítva), az állami levéltárakba szállíttassa. Az 1939 évi levéltári törvény kötelezővé tette az 4800 január 1 előtt megszűnt közjegyzőségek iratainak állami levéltárba való szállítását Az 1952 évi 629. törvény a 100 évnél régebbi közjegyzői iratok folyamatos beszállítását írja elő. 1952-ben 44 állami levéltárban vagy állami levéltári Hókban őriznek közjegyzői anyagot Az őrzési egységek száma 702, 993. A közjegyzői iratok többsége a 19. századból származik. Persze a középkori oklevMek között ezrével vannak közjegyző által kiállítottak. Viszont sok közjegyzői levéltár megsemmisült A kommunális és mandamentális közjegyzői levéltárakról nehéz adatot szerezni, mert őrzési helyükön egyszerűen nem tudnak róluk. 8. Begyűjtés A begyűjtés nehézséggel jár. A hivatalok nem törődnek azokkal az aktákkal, melyek már nem kerülnek szerelésre, viszont a levéltárak nem rendelkeznek elegendő hellyel és állvánnyal. így áü elő a helyzet t*ogy sok irat van még kint a szerveknél. Legtöbben a bizalmas jellegre utalva tartják vissza az iratokat, de sok esetben csak az iratokhoz való görcsös ragaszkodásról van szó. Sokszor az is visszatartja az iratok beadását a levéltárakba, hogy nem ismerik a szervek a vonatkozó törvényeket 6 2